Az Ukrajnával szembeni orosz támadás óta többször felmerült a rubel értékének aranyhoz kötése, különösen a kezdeti, az orosz központi bankot és a rubelt célzó szankciók kapcsán. Az ezzel kapcsolatos találgatást erősítették fel a hét eseményei és Dmitrij Peszkov pénteki szavai, mely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és más hivatalnokok között a kérdés a napirenden van – írja a Reuters.
A Kreml szóvivője azután beszélt a kérdésről, hogy a héten Nyikolaj Patrusev, az ország nemzetbiztonsági tanácsának tagja egy kedden megjelent interjúban arról beszélt, hogy egy ilyen lépés növelné Oroszország szuverenitását. Patrusev szerint készülnek is az erre irányuló tervek és azt is elmondta, hogy Oroszország gazdaságának biztonságát az ország belső potenciáljára történő támaszkodás alapozhatja meg. Arra a kérdésre, hogy a rubel aranyhoz kötése nem mond-e ellent a bevett közgazdasági elméleteknek, azt válaszolta, hogy erről nincs szó,
ez csupán a nyugati közgazdasági tankönyveknek mond ellent, nem magának a gazdaságtudomány konklúzióinak.
Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy a rubel esését megállítani igyekvő orosz jegybank márciusban azt ígérte, hogy grammonként 5 ezer rubelért vásárol aranyat június 30-ig, ám ezt a programot mindössze két héttel később le is állította, főként a rubel erősödése miatt.
Noha a fizetőeszközök aranyhoz vagy ezüsthöz kötése széles körben elterjedt gyakorlat volt egészen sokáig, ez végül 1971-ben, a dollár aranyra válthatóságának megszüntetésével véget ért, főként a monetáris politika mozgásterének szélesítése érdekében. A fedezet nélküli, szabadon lebegő árfolyamú valuták világában is megmaradt az aranyhoz kötött keményvaluták iránti igény bizonyos csoportokban, mondván az aranyfedezetű pénzek mögött valódi érték áll. Ugyanakkor a pénz aranyhoz kötése könnyen okozhat olyan helyzeteket, mely nem ösztönzi a gazdasági növekedést.
Egy olyan pénz, mely egyre értékesebb lesz mindenféle tevékenység nélkül nem ösztönzi a beruházásokat vagy épp a fogyasztást, gazdasági visszaesést okozva ezzel.
Ettől függetlenül nem elképzelhetetlen, hogy Oroszország mégis megpróbálkozik azzal, hogy visszatérjen a nemesfémek által fedezett fizetőeszközhöz. A világ aranytermelésének 10 százalékát ország részéről ez még bizonyos mértékig akár logikus lépés is lehet. Az ország központi bankja által két hét után lefújt fixáras aranyvásárlási program azonban intő jel lehet a várható nehézségekkel kapcsolatban.
