António Guterres ENSZ-főtitkár kedden elmondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy az ukrajnai Bucsa városában történt mészárlással kapcsolatban egyre több nemzetközi felhívás érkezik, hogy mielőbb kivizsgálják a háborús bűnöket. Hozzátette, hogy független vizsgálatra van szükség, hogy garantálni tudják a hatékony elszámoltathatóságot.
Az orosz invázió „a nemzetközi rend és az Egyesült Nemzetek Alapokmányán alapuló globális békearchitektúra valaha volt egyik legnagyobb kihívása” a főtitkár szerint. Az orosz offenzíva miatt már több mint 10 millió ember hagyta el lakóhelyét mindössze egy hónap alatt, ami a második világháború óta a leggyorsabb kényszermozgás. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, az UNHCR szerint ebből több mint 4,2 millióan el is hagyták Ukrajna határait, ráadásul a folyamatos támadások az egészségügyi intézményeket is érik, ami nehezíti a segítségnyújtást. Az Egészségügyi Világszervezet szerint február 24. és április 2. között 86 egészségügyi intézményt támadtak meg.
A helyzet sürgősségére való tekintettel az ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy megbízta az ENSZ vészhelyzeti segélyezési koordinátorát, Martin Griffithst, hogy utazzon Oroszországba és Ukrajnába, és sürgősen szorgalmazzon humanitárius tűzszünetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt a Tanács előtt, és indulatos beszédében arra kérte a képviselőket, hogy ne hagyják, hogy Oroszország továbbra is büntetlenül maradjon. Szorgalmazta, hogy hozzanak belső reformokat Oroszország – és ahogy ő fogalmazott más háborús bűnösök – felelősségre vonása érdekében, és sürgette, hogy távolítsák el Oroszországot a szervezetből.
Az elnök beszéde után Guterres elmondta, hogy az egész világra hatással van a háború, különösen a fejlődő országokra, ahol a globális ellátási láncok megszakadása miatt megugrottak az élelmiszerek, az energia és a műtrágyák árai, mivel Oroszország és Ukrajna jelentős globális termelők.
Csak az elmúlt hónapban a búza ára 22 százalékkal, a kukorica 21 százalékkal, az árpa ára pedig 31 százalékkal nőtt – mondta a főtitkár, majd figyelmeztetett, hogy a fejlődő országok exportbevételének 16 százalékát az adósság-visszafizetések teszik ki, míg a kis szigetországok fejlődő államainál a teher a megemelkedett kamatok és a drága miatt ennek kétszerese.
"Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt" - mondta a főtitkár.
