Kártérítést kaphatnak azok a dízelautó-tulajdonosok, akiknek a kocsijában jogellenes hatástalanító berendezéseket találtak – ezt javasolja az Bíróságának főtanácsnoka, Athanasios Rantos. A friss álláspont értelmében a tagállamok feladata a vevőnek okozott kár megtérítésének számítási módjára vonatkozó szabályok meghatározása.

Az eset alapját egy németországi kereset adja: egy Mercedes Benz gépjármű vásárlója nyújtott be kártérítési keresetet a gyártóval szemben, miután a hőmérsékleti tartományt előíró kipufogógáz-visszavezető rendszerrel felszerelt autójában a rendszer hidegebb külső hőmérséklet esetén a kipufogógáz-visszavezetés csökkenéséhez vezet, ami megnövekedett nitrogén-oxid- (NOx) kibocsátást eredményez. 

107952344 Daimler AG's new Mercedes-Benz C350 CGI wagon, left, and C220 CDI sedan are unveiled during a preview event before the official start of the North American International Auto Show (NAIAS) in Detroit, Michigan, U.S., on Sunday, Jan. 9, 2011. The 2011 Detroit auto show runs through Jan. 23 and will feature 30-40 new vehicle premieres. Photographer: Jeff Kowalsky/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Jeff Kowalsky / Bloomberg via Getty Images


A ravensburgi tartományi bíróság előzetes értékelése szerint a szóban forgó hőmérsékleti tartomány az uniós jog  értelmében vett tiltott hatástalanító berendezésnek minősül, mivel úgy tűnik, az nem arra irányul, hogy megvédje a motort a jármű vezetése során bekövetkező konkrét veszélyhelyzetet előidéző károsodás közvetlen kockázatától, hanem csupán a motor elhasználódásának megelőzésére szolgál. 

A dízelbotrány már évek óta tart Európában, miután több gyártó is lebukott a károsanyag-kibocsátást manipuláló eszközökkel. Legutóbb például a Suzuki ellen indult nyomozás, többek között Magyarországon is. 

Megerősítette a Magyar Suzuki, vizsgálják a dízelautóikat

A világ negyedik legnagyobb autógyártója, a Stellantis-csoport esetében felmerült, hogy trükközhetett a károsanyag-kibocsátást mérő szoftverekkel.

A ravensburgi tartományi bíróság azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy az uniós jog akár egyszerű gondatlanság fennállása esetén is követelhet-e kártérítést a vevő a gyártóval szemben. A megállapításuk szerint ugyanis a Mercedes-Benz nem szándékosan járt el. A jelen ügyben a német jog szerint ez a felelősség azt jelentené, hogy a járművek EK-típusjóváhagyásáról szóló uniós rendelet, amely tiltja az ilyen berendezések használatát, az egyéni vevő  érdekeinek védelmét is szolgálja. 

Igenlő válasz esetén e bíróság arra vár választ, hogyan kell kiszámítani ezt a kártérítést, különösen pedig arra, hogy a vevő által a jármű tényleges használatából származó előnyöket be kell e számítani e jármű vételárának megtérítésébe. 

Athanasios Rantos főtanácsnok szerint az uniós jog megköveteli a tagállamoktól annak előírását, hogy a jármű vevője megtérítési követelést támaszthat a jármű gyártójával szemben abban az esetben, ha e jármű tiltott hatástalanító berendezéssel rendelkezik. A tagállamoknak e tekintetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kialakítaniuk. Ami a kártérítés kiszámítását illeti, a főtanácsnok úgy véli, hogy a tagállamok feladata a számítás módjára vonatkozó szabályok megállapítása. 

A jelen ügyben a ravensburgi regionális bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jármű – rendes használati  körülmények között való – tényleges használatából származó előnyöknek a jármű vételára megtérítésébe történő beszámítása mennyiben biztosítana megfelelő kártérítést a vevő számára.