Michael Burry, a Scion Asset Management alapítója, akit Christian Bale alakított „A nagy dobás” című filmben, a Twitteren megírta, hogy a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható ostorcsapás-hatás (Bullwhip Effect) ahhoz vezethet, hogy a Federal Reserve felfüggesztheti vagy akár vissza is fordíthatja kamatemelési kampányát.

 

Az "ostorcsapás-hatás" azt a jelenséget írja le, ahogy a fogyasztói kereslet változása az ellátási láncok szereplőinél egyre súlyosabban jelentkező tervezési és raktárkészlet-problémákat idéz elő. A vásárlási kedv apadása a kiskereskedőknél azonnal érezhető, de a kisebb mértékű leltár-többletet eredményez, mint a nagykereskedőnél, ahol ez már hatványozottan jelentkezik. A kereslet nem várt ingadozása a legsúlyosabb problémákat az ellátási lánc elején, a nyersanyag beszállítóknál okozza, itt érezhető igazán az ostorcsapás ereje. Ők szembesülnek a legnagyobb mértékben a nyakukon maradt áru tárolásának megemelkedett költségével, és a lemondott megrendelések miatti bevétel-kiesés is náluk lehet a legnagyobb.

Az ostorcsapás-hatás jelei már tavaly is jelentkeztek az amerikai gazdaságban, de akkor a hirtelen megnövekedett keresletre nem tudtak időben reagálni a szereplők. Erről akkor többek között itt írtunk bővebben:

Pánik súlyosbítja az ellátási problémákat

Tovább súlyosbíthatja a globális ellátási lánc zavarait, hogy a fennakadások miatt a kiskereskedők pánikszerű megrendelésekbe kezdtek a karácsonyi szezonra készülve.

 

Burry tweetjében egy CNN-sztorira hivatkozik, amelyben elismerik, hogy

az amerikai áruházláncok közül egyre többen vannak, akik fontolóra vették: kifizetik a visszaváltani kívánt termék árát, de megkérik a kedves vevőt, hogy a pénzzel együtt vigye haza a terméket is, csak hogy ne kelljen ezekkel is növelniük a raktárállományukat.

A kiskereskedők azt sem tartják kizártnak, hogy végül az árakat is csökkenteniük kell, hogy megszabaduljanak a felhalmozott áruktól.

Digital financial composite illustration
Fotó: SEAN GLADWELL

Burry, aki azon kevesek közé tartozik, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy megjósolta az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlását, ami a globális pénzügyi válsághoz vezetett. Néhány piaci szereplő most is osztja a véleményét. Az általa feszegetett készletkérdés pár hónapja már téma az Egyesült Államokban, de csak az elmúlt héten jelent meg deflációs impulzus a piacokon.

 A legtöbb nyersanyag jegyzése korrekciós módban van, a Bloomberg nyersanyagindexe több mint 10 százalékot esett június 9-e óta, mivel a fémek, az energia és a mezőgazdasági nyersanyagok mind jelentősen visszaestek a csúcsukról. Erről mi is írtunk, a globális fémpiac helyzetéről szóló elemzésünket itt olvashatja:

Olvadásnak indult az ipari fémek ára a recessziós aggályokra

Tavalyi szárnyalás mélyrepülésbe váltott a réz, a nikkel és társaik piacán.

Az olajpiaci kilátásokról pedig itt írtunk legutóbb:

Egyhavi mélypontra zuhantak az olajárak

A kereslet visszaesésétől tartanak az olajpiaci szereplők, amennyiben az Egyesült Államok gazdasága recesszióba kerül. Erre a veszélyre eladói nyomás alá kerültek az irányadó nyersolaj típusok.

 

Eltekintve a tartós fogyasztási cikkek rendeléseitől, amelyek a kereskedelmi minisztérium hétfői közlése szerint májusban a vártnál nagyobb mértékben, 0,7 százalékkal emelkedtek, romlottak az Egyesült Államok gazdasági mutatói. Az Atlantai Federal Reserve Bank GDPNow indexe, amely valós időben követi nyomon a gazdaságot, nem mutat növekedést a mostani negyedévben. A Dallasi Fed hétfőn tette közzé felmérését, miszerint az amerikai vállalatok gyártási hajlandósága a 2020 májusi világjárvány kezdeti napjai óta a legalacsonyabb értékre esett vissza. 

A Bloomberg közgazdászai szerint ezért is tűnik nagyon valószínűnek, hogy a július 13-ra várt júniusi fogyasztói árindex-jelentésben az tovább emelkedéséről számolnak majd be a májusi 8,6 százalékos adat után. A korábbi inflációs időszakokban a Fed-nek az infláció mértéke fölé kellett emelnie a kamatokat, hogy csökkentse az inflációt. Lehet, hogy ezúttal nem így lesz. 

 

Amennyiben a felhalmozás miatt az infláció lelassul, az valószínűleg nagyon pozitív hatással lesz mind a részvény-, mind a kötvénypiacra.

A jelenlegi medvepiac azon az elképzelésen alapult, hogy a Fed megragadt abban, hogy nem volt más választása, mint a kamatot addig emelni, hogy recesszióba kényszerítse a gazdaságot, ha az inflációt vissza akarja állítani. A gazdaság pedig valóban recesszióba kényszerülhet, aminek következtében az áruk nagyon mély korrekcióba léphetnek.

The,Federal,Reserve,(,Fed,),To,Control,Interest,Rates.
Fotó: Shutterstock

Az még kérdéses, hogy mikor várható a fordulat, annyi biztos, hogy a Fed először előrelépést szeretne látni az infláció lassulásában, mielőtt csökkentené a kamatot, ami feltehetően azt jelenti, hogy néhány hónapig alacsonyabb fogyasztói árindex értékeket várnak. Ezt követően elképzelhető, hogy a döntéshozók már a szeptember második felében tartandó ülésükön szünetet tarthatnak, azaz maximum 25 bázisponttal emelik a kamatot az 50 vagy 75 bázispont helyett.

A profik között sincs egyetértés, de sokak szerint még csak most jön a neheze

Egymás ellen fogadnak a hedge fundok és a nyugdíjalapok.