Az Európai Uniónak 2033-ig integrálnia kell a Nyugat-Balkánt, ami bár merész lépés, de szükséges – jelentette be Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök pénteken, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború megsürgette az igényt, hogy Albániát, Boszniát, Észak-Macedóniát, Koszovót, Montenegrót és Szerbiát közelebb tudják az EU-hoz, akár teljes jogú tagként, akár alternatív megállapodás keretében, és ezzel ellensúlyozzák a térségben növekvő orosz és kínai befolyást – írja a Kathimerini görög napilap.

A délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) görögországi csúcstalálkozója előtt megjelent cikkben Micotákisz elmondta, hogy az EU-nak be kell bizonyítania, hogy amikor „elképzel egy jövőképet, megvan a szándéka és a képessége is, hogy azt meg is valósítsa”.

Greek Prime Minister Kyriakos Mitsotakis delivers a speech during a ceremony following the arrival of the first Rafale jet fighters at the Tanagra military air base, north of Athens, on January 19, 2022. - Greece took delivery on January 19 of the first six Rafale jets in a multi-billion arms deal which Athens and Paris claim boosts the EU's defence ambitions, whilst also serving to counter Turkish ambitions in the Mediterranean. The six warplanes landed at Tanagra airbase, some 70 kilometres (43 miles) north of Athens after overflying the Acropolis, escorted by Greek Mirage jets, a prior purchase from France. (Photo by Angelos Tzortzinis / AFP)
Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP

Úgy látja, a térség EU-csatlakozásának víziója mára már elmosódottá vált, és egyre inkább elhalványul a kiábrándult polgárok szemében, mivel az EU bővítése az elmúlt években a biztonsági és migrációs aggodalmak miatt megtorpant. Korábban éveken át a reformok és a nagyobb együttműködések fő mozgatórugója volt az EU-tagság lehetősége. A EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek következő csúcstalálkozóját június 23-án tervezik megtartani.

A mai üzenetem egyértelmű: az előírt kritériumoknak megfelelően ajánljuk fel az összes nyugat-balkáni országnak az integráció lehetőségét 2033-ig – ez egy ambiciózus, de teljesíthető ütemterv. És már régóta esedékes– mondta Micotákisz.

A miniszterelnök kezdeményezése rávilágított, hogy Görögország hogyan próbálja fokozni szerepét a balkáni térségben, miközben egyre inkább maga mögött hagyja a pénzügyi válságot.

A pedestrian walks past a mural artwork painted on the wall of a house in the town of Ferizaj on November 3, 2019. (Photo by Armend NIMANI / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE  - TO ILLUSTRATE THE EVENT AS SPECIFIED IN THE CAPTION
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP

Olaf Scholz német kancellár, aki pénteken kezdi meg a kétnapos nyugat-balkáni körútját, szintén az észak-görögországi Thesszaloniki városba utazik vacsorázni a SEECP 13 résztvevőjével, valamint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is csatlakozik hozzájuk. 

Scholz még decemberben hivatalba lépésekor külpolitikai prioritássá tette a nyugat-balkáni nemzetek uniós csatlakozást.

Nem adjuk át ezt a régiót Európa szívében Moszkvának

– hangsúlyozta Annalena Baerbock külügyminiszter is márciusi látogatása alkalmával.

Biztosan nem lesz sétagalopp az ukrán EU-csatlakozás

A háború kitörése óta folyamatosan visszaköszönő téma, hogy az lépéseket tegyen arra, hogy tagjai közé felvegye Ukrajnát. Ez természetesen nem ilyen egyszerű. Egyrészt háborúban álló szomszédunk nem teljesít több feltételt, másrészt több másik ország szinte már rajtra készen várja, hogy beléphessen az EU kapuján.