Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy hónappal ezelőtt még úgy vélte, hogy a román gazdaságot nem veszélyezteti a visszaesés veszélye, sőt a meredek miatt aggódó lakosságnak hársfateát ajánlott nyugtatóként.
Ma már sokkal borúlátóbban értékelte a kilátásokat. A BNR monetáris tanácsának szerdai ülését követően elmondta, a világgazdaságra, ezen belül Romániára is a stagfláció, vagyis a magas inflációval párosuló gazdasági stagnálás jelenti a legsúlyosabb kockázatot. „A ’70-es években már átéltem egy stagflációt, tíz évig tartott.
Akkor nagyobb volt a sokk a mostanihoz képest, az egy dollárnál is alacsonyabb hordónkénti kőolajár hirtelen 10 dollár fölé ugrott” – emlékezett vissza a román közgazdász, aki 1990 óta, mindössze egyéves megszakítással irányítja a bukaresti jegybankot, amikor is 1999 és 2000 között Románia miniszterelnöke volt.
Szerinte egyetlen ország sem teheti meg, hogy hirtelen, jelentős mértékben módosítson az alapkamaton a jelenlegi helyzetben, amikor az elmúlt évek represszív, alacsony kamatok jellemezte monetáris politikája után bekövetkezett a magas infláció, valamint az energiaárak emelkedése miatti sokk. Lépésről lépésre kell haladnunk, megvárva, amíg a csökkenő infláció és a szigorodó monetáris politika valahol találkozni fog – hangsúlyozta Isarescu. Elismerte, túl optimista volt, amikor korábban azt hitte, hogy a jegybank nem fogja 5 százalék fölé emelni az alapkamatot. Márpedig ez elkerülhetetlennek tűnik, ugyanis a BNR éppen szerdán emelte 100 bázisponttal, 4,75 százalékra az irányadó kamatot.
A román jegybank kormányzója úgy véli, nem csupán Romániában, hanem globális szinten is elkerülhetetlennek tűnik a gazdasági visszaesés. Románia esetében ugyanakkor szerinte a magas államháztartási hiány többletveszélyt rejt magában; a legfrissebb adatok szerint a deficit a 1,57 százalékát tette ki az idei első öt hónapjában, ami romló trendet jelez, hiszen az első négy hónap után a deficit még csak 1,23 százalék volt.
Isarescu a jelenlegi helyzetben kerülendőnek tartja az adóemelést, mert azzal mélyítenék a recessziót – ezzel viszont éppen most ment szembe a számos adó- és áfaemelést bejelentő román kormány. Szerinte a válság közepette kulcskérdés az európai uniós helyreállítási alapból Romániát megillető 30 milliárd eurós keretösszegű program végrehajtása. Az ebben szereplő projektek ugyanis munkahelyeket teremtenek, és úgy ösztönzik a gazdaságot, hogy nem gerjesztik az inflációt.
Különben a BNR elnöke is utalást tett arra, hogy Románia megpróbálja elkerülni a megszorító intézkedéseket. Ezzel egybecsengő nyilatkozatot tett kedden Klaus Iohannis román államfő is, leszögezve: a bukaresti kormány nem tervez megszorító intézkedéseket, mert a háború okozta válságok idején az ilyen típusú döntések csak rontják a helyzetet.
Az elnök előrebocsátotta, nem áll szándékában jóváhagyni egy, a 2008-as nemzetközi gazdasági válság idején Romániában végrehajtott megszorító intézkedéscsomagot, amelynek eredményei szerinte nem voltak jók. Iohannis ezzel arra utalt, hogy az akkori bukaresti kormány többek között a közalkalmazottak fizetésének 25 százalékos csökkentésével, elbocsátásokkal és áfakulcsemeléssel igyekezett kilábalni a recesszióból – mindhiába.
