A folyók királya – így nevezte egykor Vergilius Olaszország leghosszabb folyóját, a Pót, amely körülbelül 650 kilométer hosszan, teljes egészében olasz területen kanyarog: a francia határtól néhány száz méterre, a Cotti-Alpokban ered, majd kelet felé tartva, Velencétől délre éri el az Adriai-tengert. Észak-Olaszország elmúlt hetven évének legsúlyosabb aszálya a Pót is megviselte, és egyesek már a folyó lassú haláláról beszélnek.
A Pó valaha nem is annyira folyó volt, sokkal inkább egy lassan mozgó mocsár, amely mindig elárasztotta a partjai mellett húzódó földeket. Azonban idén nyáron, amikor
Észak-Olaszország az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszályával néz szembe, a folyó néhány helyen teljesen eltűnt,
tehát nem teljesen indokolatlan, hogy már a Pó folyó kiszáradásáról értekeznek a sajtóban. A The Guardian újságírója például arról számolt be, hogy Saluzzo mellett száraz lábbal sétált át egyik partról a másikra a fehér kavicsos mederben.
Pedig a folyó vízállása júniusban a hóolvadás miatt általában meglehetősen magas, viszont a tavalyi télen az átlagos hómennyiségnek csak a harmadát regisztrálták (7,5 méter helyett 2,5 métert). A Gran Paradiso-csúcson ezen a télen mindössze 127 centiméter hó esett, ami jócskán elmarad az évszázados 331 centiméteres átlagtól, ez is hozzájárult a jelenlegi drasztikus helyzet kialakulásához.
Vízkorlátozások Olaszországban
A Pónak a Ferrara melletti Pontelagoscurónál mért vízhozama június végén a másodpercenkénti 145 köbméteres átlag alá esett, holott a korábbi évek adatai szerint az esztendőnek ebben a szakaszában a másodpercenkénti 1805 köbméter az átlagos. Az olasz kormány ki is hirdette a rendkívüli állapotot öt északi régióban, erőműveket és gyógyfürdőket záratott be, Milánóban pedig szüneteltetik a díszkutak működtetését.
Európai összehasonlításban az olaszok kifejezetten sok vizet fogyasztanak, egy emberre csaknem 250 liter jut naponta, ez a magyarországi adat kétszerese. Veronában a szárazság miatt megtiltották a lakosságnak, hogy ivóvizet használjon autómosáshoz vagy locsoláshoz. A szabályszegők akár 500 eurós bírságot is kaphatnak.
Aszály vagy szárazság – mi a különbség?
A szárazság nem más, mint a Föld bizonyos területein – például sivatagokban – állandósult alacsony csapadékos állapot. Az aszály átmeneti jelenség, és lényegében azt jelenti, hogy a csapadék mennyisége az átlagosnál kevesebb. Egyes források azonban megjegyzik, hogy az aszály nem értelmezhető kizárólag fizikai síkon, mivel az, hogy mi minősül egy adott területen aszálynak, függ az ottani társadalom vízszükségletétől is.
Nagy a baj Európában
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által július 18-án közzétett jelentés szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály. A dokumentumban az olvasható, hogy a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály továbbterjed és súlyosbodik. A csapadékhiány hatással van a folyók vízhozamára, és csökkent a tárolt vízmennyiség is, ami pedig negatív hatással van az energiaágazatra.
A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a vízellátás a következő hónapokban veszélybe kerülhet, mivel az előrejelzések szerint a következő három hónapban a szokásosnál szárazabb időjárás várható Európa nagy részén. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot sújtotta leginkább. A jelentés azt írja, hogy Spanyolországban a víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, eközben Portugáliában a vízenergia előállítására szolgáló vízmennyiség az előző hét év átlagának felét éri el.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökkenni fog a terméshozam.
Károk a mezőgazdaságban
Évtizedek óta nem volt akkora baj a szántóföldeken, mint az idén, az aszály okozta kár mértéke elérheti a 800 milliárd forintot is – nyilatkozta a napokban Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. A szövetség adatai szerint az őszi búza átlaghozama országosan a tavalyi hektáronkénti hat tonna helyett idén a négy tonnát sem éri el. A szálastakarmány mennyisége is jóval kevesebb lesz, az állatokkal sok helyen már most a téli takarmányt etetik meg.
Magyarországon negyvenszázaléknyi víz hiányzik a halastavakból, már tavaly is károkat okozott az aszály a tógazdaságokban,
az idei szárazság pedig újra rávilágított az elmaradt fejlesztések pótlásának szükségességére. „A magyar mezőgazdaság legnagyobb vízfelhasználója és vízraktározója a halászat, amely körülbelül 300 millió köbméter vizet képes tározni. Ez a vízmennyiség azonban idén nem állt a rendelkezésünkre” – mondta a VG-nek Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.
A halastavak funkciója nemcsak a haltermelés, hanem a természeti értékek őrzése is,
az ökoszisztéma az erdőkön kívül csak vizes élőhelyi környezetben tartható fenn, a nagyüzemi mezőgazdaság által művelt területeken erre nincs lehetőség.
A halastavakon kívül az elsődlegesen turisztikai szempontból jelentős állóvizeink is veszélyben vannak, a Velencei tavon csütörtök délben beállt a negatív vízállási rekord, a hiteles mérések kezdete, vagyis 1939 óta csak egyszer, 1949-ben volt ilyen alacsony a tó vízszintje. A csökkenő vízszinttel összefüggésben feltűnően visszaesett a kereslet a velencei-tavi eladó ingatlanok iránt is, a hirdetéseket az első fél évben 60 százalékkal kevesebben böngészték, mint az előző év azonos időszakában.
Átmeneti enyhülést hozhat nagy tavaink brutális vízhiányában a hétvégi csapadékKritikus helyzetben vannak a magyarországi nagy tavak a súlyos aszály miatt. |
A szélsőséges időjárás Európa-szerte súlyos károkat okoz a mezőgazdaságban.
Az aszály a mezőgazdasági termelés 30 százalékát és az állattartás felét veszélyezteti a Pó-síkságon az ágazati szövetség szerint. Olaszországban az Adriai-tenger a Pó torkolatától mintegy 20 kilométerrel beljebb nyomult, megrongálva a termést és elsózva az ivóvizet. Az Euronews azt írta, hogy a sós víz és az édesvíz ilyen szintű keveredésére a feljegyzések kezdete óta nem volt példa a Pó torkolatánál. A jelenség miatt a folyó medre csak még jobban kiszáradt.
