Ismét Kína mentheti meg a világot, bár nem örömmel teszi
A szokatlan forróság és az aszályok egyszerre sújtják a világ három legnagyobb gazdasági erejét, az Egyesült Államokat, Kínát és Európát. Kínában súlyos a helyzet, és a hőség akár még két-három hónapig is tarthat, problémákat okoz a a mezőgazdaságban és energiaellátásban, már korlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni, leállítani egyes vállalatok termelését.
„Ez hatással lesz a nagy energiaigényű iparágakra, és kihat az egész gazdaságra, sőt a globális ellátási láncra is”
– nyilatkozta a CNBC-nek Vang Tan, a Hang Seng Bank vezető közgazdásza. „Már látjuk a termelés lassulását az acéliparban, a vegyiparban, a műtrágyaiparban. Ezek nagyon fontos dolgok az építőipar, a mezőgazdaság és általában a gyártás szempontjából” – tette hozzá.
Az állami hírügynökség beszámolója szerint szinte a Jangce teljes hosszában extrém magas hőmérsékleteket mértek egész júliusban, 45 százalékkal kevesebb eső esett az elmúlt évek átlagánál. A hőség és az ezzel járó áramkimaradások hasonlók a tavalyihoz, amikor ez a probléma a kulcsfontosságú feldolgozóipari központokat érintette, de a hatásuk nagyobb lehet. Vang szerint a tavalyi áramhiány 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést, azt idén viszont ez a szám sokkal nagyobb lehet, elérheti az 1,5 százalékpontot.
„Most 4 százalékos GDP-növekedést prognosztizálunk az egész évre. Ha a jelenlegi helyzet folytatódik, akkor azt kell mondanom, hogy a növekedési ráta valószínűleg 3 százalék alatt lesz” – vélekedett.
Hasonlóan gyenge teljesítményre számítanak a Goldman Sachs és a Nomura elemzői is.
A magas infláció miatt a többi jelentős gazdaság növekedése is lassul, sok közgazdász azonban abban bízott, hogy ismét Kína siet majd a világ segítségére, mint 2008-ban a globális pénzügyi válság után. Akkor a rohamléptű kínai növekedésnek és a pekingi kormány hatalmas, négyezermilliárd jüanos (579 milliárd eurós) ösztönzőcsomagjának köszönhetően sikerült a nyugati országoknak a vártnál sokkal gyorsabban talpra állniuk a krízisből.
Most viszont a kínai gazdaság rengeteg problémával küzd, az üzleti és a fogyasztói bizalmat is rombolja a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó zéró tolerancia politikája.
A romló adatokra a jegybank váratlan kamatvágással és a várt likviditásszűkítéssel reagált a héten.
A helyzetet tovább rontja az ingatlanfejlesztők adósságai ellen a közelmúltban indított kormányzati szigorítás, amely olyan ingatlanpiaci összeomlást idézett elő, hogy a csőd szélére sodorta az ország egyik legnagyobb építőjét, a China Evergrande-ot. A kínai lakásvásárlók nem fizetik tovább a befejezetlen lakásokra felvett jelzáloghiteleket, az ingatlanvásárlásra felvett banki hitelek egy évtized óta először csökkentek, és a második negyedévben közel felére esett vissza a lakóterületek nagysága, vagyis az új építési tevékenység mérőszáma. „Az ingatlanpiaci összeomlás nagyobb probléma, mint a zéró tolerancia” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Craig Botham, a Pantheon Macroeconomics Kína-szakértője.
„A gazdaság megmutatta, hogy gyorsan ki tud lábalni a zárlatokból, de a GDP 30 százalékát kitevő ágazatban a csökkenő eszközárakból eredő kár sokkal ártalmasabb. A háztartások, a bankok és a helyi önkormányzatok mérlegei egyaránt romlanak” – tette hozzá.
A kínai vezetőkre máris egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hozzon több ösztönző intézkedést a kereslet fellendítésére. Az elit ellenállása e téren gyengülhet a következő hónapokban, mivel Hszi Csin-ping elnök arra törekszik, hogy a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusán a harmadik ciklusra is megválasszák. Az újabb kínai ösztönzéseknek hatása ugyan Botham szerint valószínűleg korlátozott lesz a Nyugat számára, de segíthet enyhíteni a megélhetési költségek válságát, amely árt a nyugati növekedésnek.
„A kínálati oldali politikára való összpontosítás és a kínai kereslet gyengesége azonban azt fogja jelenteni, hogy Kína a következő 12 hónapban dezinflációt, sőt deflációt exportál a világ többi részébe, ami segít lehűteni a globális inflációt” – vélekedett.
