Ahogy arról beszámoltunk, a második negyedévben Málta gazdasági növekedése közel 9 százalékra gyorsult, ami kétszerese az uniós átlagnak. A rekordalacsony szintet ért el, a dél-európai törpeállamban jelenleg 925 fő keres munkát, ami a félmilliós népességhez viszonyítva rendkívül alacsony.
Málta vs Bulgária
A háztartási jövedelmek arányában a lakhatási költségek Ciprus és Litvánia mellett Máltán a legalacsonyabbak Európában.
Rendkívül durva kontrasztot mutat a máltai termelői árindex a többi uniós tagállamnak a háború és a szankciók miatt kilőtt indexeivel. Például az orosz energiától erősen függő Bulgáriában éves alapon 42,5 százalékkal szöktek fel az árak júliusban. Máltának ugyancsak kedden kellett volna közzétennie saját számait, az adatok késnek, de aligha várható erőteljes változás a júniusban mért mindössze 5 százalékos rátától: a szigetországon mintha nem fognának a háború negatív hatásai.
Ami a fogyasztó árakat illeti, a bolgár infláció több mint 10 százalékponttal haladja meg a máltait: 17,3 százalék.
Szolgáltatások, oktatás
A kiemelkedően jó adatokhoz meg kell vizsgálni Málta gazdasági szerkezetét és a kormány több intézkedését. A szigetország gazdasága a filmgyártás és a turizmus mellett a magas hozzáadott értékű feldolgozóiparban, elsősorban az elektronika és a gyógyszergyártás terén erős. Előnyös földrajzi fekvése miatt – a Földközi-tenger közepén, Európa, Észak-Afrika és Közel-Kelet kereszteződésben helyezkedik el – több kereskedelmi útvonal is érinti.
A munkanélküliség több mint tíz éve nem okoz gondot Máltán, miután Valletta sokat fordít az oktatásra, és alacsony társasági adóval igyekszik a szigetre csábítani külföldi vállalatokat.
A cégeknek azért is vonzó a szigetország, mert a máltaiak jól beszélnek idegen nyelveket, és az egyetemi képzéseket a munkaerőpiaci igényekhez igazítják.
A dél-európai törpeállamban ingyenes a gyermekgondozás és a kezdő vállalkozókat is támogatják.
Lenyomták az energiaárakat, ebből nem engednek
Az alacsony energiaáraknak több oka is van. Az első, hogy a szigetországban alacsonyak az energiát terhelő adók. A másik sokkal jelentősebb tényező a szigetország előző kormánya és az azerbajdzsáni SOCAR Energy között létrejött 18 éves ellátási szerződéshez kapcsolódik.
A cseppfolyósított földgázra (LNG) vonatkozó megállapodás hétéves fix árat tartalmazott, ami azt jelentette, hogy az üzemanyagárak emelkedése nem érintette a máltai háztartások zsebét.
A SOCAR-ral 2014-ben kötött egyezség akkoriban Joseph Muscat volt miniszterelnök bírálatát váltotta ki, mivel sokan azt állították, hogy a rögzített árak lehetővé tették egy külföldi energiavállalat számára, hogy a máltai polgárok kárára profitáljon, és sokan korrupciót kiáltottak. Az idő azonban Muscat politikáját igazolta, aki mindig következetesen kiállt döntése mellett.
Ez a fix ár idén áprilisban járt le, így a dél-európai törpeállam új módszerhez folyamodott: a lakossági és a vállalati ügyfelek esetében befagyasztotta az árakat. A kabinet emellett készpénzinjekciókat juttat a máltai energetikai szolgáltatónak.
Mivel Málta az egyedüli olyan uniós tagállam, ahol csak egyetlen energiaelosztó és -szolgáltató van jelen a piacon, ezért a szigetország kormánya szerint nem áll fenn a tisztességtelen verseny veszélye.
A kabinet még csak jóváhagyást sem kér Brüsszeltől a rendszer bevezetése előtt, és a tervet rövid távú beavatkozásnak nevezte, mondván, hogy amint az árak stabilizálódnak, Valletta ismét hosszú távú szállítási megállapodás megkötésére fog törekedni.
