A tankönyv szerint a deviza árfolyamának gyengülése segíti az exportot, hiszen olcsóbbá teszi a külföldi vásárlók számára, az euró gyengülése a németeknek azonban a világgazdaság jelenlegi körülményei közt nem ezt hozza, hanem a magasabb inflációt – figyelmeztet a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) megjelent elemzésében Jacob Arnold.
Üzenet ez az Európai Központi Banknak is, amely szeptember 8-án dönt a kamatokról, miután egy hónapja végrehajtotta az utóbbi évtized első kamatemelését.
Nemrégiben a Bundesbank elnöke, Joachim Nagel is hasonló tartalmú üzenetet fogalmazott meg, amikor azt nyilatkozta : az EKB-nak folytatnia kell a kamatemeléseket az leküzdése érdekében, még úgy is, hogy egyre valószínűbb Németország recesszióba zuhanása.
Még ugyanaznap, Nagel nyilatkozata ellenére, az euró a paritás alá zuhant a zöldhasúval szemben, a csütörtök kora délutáni kereskedésben is kevesebbet ért egy euró, mint egy dollár, és az európai recessziós félelmek közepette elemzők szerint az egységes deviza akár tovább is gyengülhet. Értékvesztése a dollár ellenében lerántja a forintot és a többi közép-európai devizát is.
A gyengülés jó is lehet
Az árfolyamgyengülés a magyar folklórban is rossz, közgazdasági értelemben azonban – írja a FAZ szerzője – a pozitív hatásai meghaladhatják a kárait.
Az euró az elmúlt egy évben 15 százalékot veszített a dollár ellenében, és ebben a fokozatos gyengülésben még a február végén kirobbant háború sem okozott irány- vagy sebességváltást. A gyengülést az okozta, hogy a Federal Reserve-höz képest az EKB késve reagált az infláció elszállására, az európai háború és miatt fenyegető miatt pedig az elszántságát is kétségbe vonják a piacok.
Közgazdasági értelemben a gyenge deviza segíti az exportot, hiszen a vevő többet kap a pénzéért, illetve olcsóbban kapja – emlékeztet a cikk. A német gazdaság évtizedekre életet lehelt ebbe az elméletbe.
– folytatta.
Kína például három éve még az Egyesült Államokkal folyó kereskedelmi háború eszkalálódását is felvállalta azért cserébe, hogy gyengítse a jüant. Az amerikaiak kivetette vámokra a kínai jegybank a jüan leértékelésével válaszolt, amire Donald Trump akkori amerikai elnök úgy reagált, hogy azzal vádolta Pekinget, hogy a valutája manipulálásával olcsó exporttal kívánja elárasztani a világpiacokat, tisztességtelen előnyre téve szert.
Megbicsaklott a szabály, ez most így nem jó
A probléma az, hogy az évtized válságai eltérítik a megszokott közgazdasági összefüggéseket, és az euró gyengülése nem szolgál Németország javára, ahogy a jüané szolgálta a kínai gazdasági érdekeket.
A gyenge euró önmagában is támogatja a német exportot, és a Destatis adatai szerint az első félévben valóban meg is ugrott a kivitel, 13,4 százalékkal, mégpedig a globális ellátásilánc-problémák és a geopolitikai feszültség ellenére.
Csakhogy az importtal akad itt egy kis probléma:
az ugyanis 26,5 százalékkal szaladt meg, szinte legyalulva a korábbi hatalmas havi külkereskedelmi többleteket. A nyersanyagárak ugyanis felszöktek, és ezen a téren a gyenge euró nem segít, hanem éppen hogy árt, hiszen a nyersanyagot és az energiát mindenképp meg kell venni, és be kell hozni a német vállalatok és háztartások számára.
A gyenge euró az exportorientált vállalatoknak előnyös. Az euró jelenlegi gyengesége azonban nagyrészt a recessziótól való félelemnek tudható be, ezért nem ad okot az ünneplésre
– idézte a lap Guido Baldit, a Német Gazdaságkutató Intézet munkatársát, aki hozzátette, hogy már az előző válságából való kilábalás is lassabb volt Európában, mint Amerikában.
A lap azt is megemlíti, hogy az euró tulajdonképpen csak a dollárral szemben gyengült, más devizákkal szemben – ilyenek a közép-európaiak is, köztük a forint – erősödött.
Ez az árfolyamváltozások exportra gyakorolt hatását is jelentősen eltéríti – teszi hozzá a VG –, hiszen a németek kivitelében ugyan az USA jelenti a legnagyobb egyedi tételt, de a teljes exporthoz képest eltörpül. Szinte ugyanakkora például a Kínába irányuló kivitel, és a jüannal szemben az euró kevesebbet, de szintén gyengült, az ázsiai országgal szembeni külkereskedelmi deficit azonban még így is egyre nagyobb, és a függés Kínától a Német Gazdasági Intézet (IW) minap megjelent tanulmánya szerint elképesztő mértékben növekszik. Az atomerős rubellel szemben értékének egyharmadát veszítette el egy év alatt az euró, de ettől még a külföldről vett energia költsége felszökött, és az Oroszországgal szembeni deficit is tovább nyílt.
Több a kár, mint a haszon
Baldi szerint a világgazdaság lelassulása miatt a német kivitel hosszabb távra is zsugorodó keresletre számíthat. Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint ráadásul a Németország számára elsőrendűen fontos árukereskedelem a szolgáltatásokhoz képest egyre kisebb szerepet játszik a világpiacon.
A gyenge euró persze még ma is előnyös lehet az exportáló cégeknek Brzeski szerint is, de jóval kisebb mértékben,
mint amennyi kárt csinál az infláció tovább fokozásával,
amit az okoz, hogy egy euró külföldön egyre kevesebb árut ér, azaz az drágul. A gyenge euró csak akkor tud több hasznot hozni, mint ártani, ha az infláció visszatér a 2-3 százalékos sávba a 10 százalék közeli tartományból – véli Brzeski.
„Egyre szegényebbek vagyunk” – összegezte Jörg Kramer, a Commerzbank főközgazdásza.
Mi a tanulság a forintpiacokon?
Azon túl, hogy az euró dollár elleni gyengülése szinte hüvelykujjszabály-szerűen gyengíti a forintot is mindkét deviza ellen, a FAZ végigvette összefüggések jórészt Magyarországra is igazak, amelynek legfontosabb külkereskedelmi partnere az euróövezet és azon belül Németország.
A forint és a zloty még többet gyengült, mint az euró, és az egységes valuta ellenében is, a kereskedelmi mérlegek azonban az elmúlt két évben régiószerte romlottak, beleértve az eurózónatag Szlovákiát is, az import drágulása pedig hozzájárul a felpörgő inflációhoz. A forint a napokban a szakadó eurót követve mélypontokat döntögetett a devizapiacon.
