Bár szerda délelőtt a forint némi erősödést mutatott, az elmúlt napok gyenge teljesítménye után (dél körül 410–411 forint között ingadozott az euró jegyzésára), valószínűleg csak napok kérdése, hogy új forintmélypontot lássunk – mondta a VG-nek Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. Az eddigi euró-forint csúcs 416,8 volt, a dollár-forint pedig 417,3.

valutaváltó pénzváltó árfolyam Euró Dollár Forint
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A szakértő szerint pedig nincs is új tényező, amely kifejezetten gyengíti a forintot, az eddig ismert kockázatok viszont továbbra is velünk vannak: az euróval szemben folyamatosan erősödő dollár, a megawattonkénti 280 eurós TTF-földgázár, amely növeli az importált inflációs kockázatokat és jelentősen rontja a cserearányokat, illetve a külső és belső egyensúlyi folyamatokat

A legnagyobb kockázati tényezőt illetően sem múlt el a bizonytalanság – tette hozzá Pálffy Gergely –, vagyis a piaci szereplők továbbra sincsenek meggyőződve arról, hogy az EU-s felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatban megnyugtató döntés születik Magyarország és az Európai Bizottság közti vitában. 

Természetesen az sem segíti a forint kilátásait, hogy felerősödtek a kamatemelési várakozások mind a Fed, mind az EKB irányában, a tőzsdék pedig lefordultak az elmúlt hetekben elért csúcsaikról. Ilyen környezetben a feltörekvő piaci devizák egyébként is sérülékenyek, a forint pedig kiemelten az, 

egyebek közt ezzel magyarázható a régiós szinten kirívó alulteljesítés.

 

Pálffy Gergely szerint az euró-forint jegyzések könnyen 420-ig emelkedhetnek, ha a TTF-gázár megközelíti a 300 eurót. Szintén kedvezőtlen a forint szemszögéből, hogy a csütörtöki jegybanki tenderen a piaci konszenzus szerint nem várható kamatemelés, jövő keddre viszont 50 bázispontos emelést várnak az elemzők. 

A forint kurzusa azonban már jó ideje nem a kamatszintről szól, sokkal inkább az országkockázat a meghatározó

– érvelt a Raiffeisen szakértője. Szerinte szintén nyugtalanító, hogy nő a lakossági kereslet az euróra és a dollárra, vagyis egyre többen helyezik el megtakarításaik egy részét külföldi devizában. Az is erősíti ezt a folyamatot, hogy aki egy éve dolláreszközbe fektetett (például az amerikai tőzsdén jegyzett részvényt vásárolt), hiába szenvedett el valamekkora árfolyam-veszteséget, mégis jókora nyerőben van, 

mivel a forint 40 százalékkal gyengült egy év alatt a dollárhoz képest

Pálffy szerint egyre többen használják ki további euró- és dollárvételekre azokat a napokat, amikor a magyar fizetőeszköz esetleg erősödni képes, ennek jeleit lehetett látni a 400-as euró-forint árfolyam alatt. Szerdán az eurójegyzések 410 és 414 forint közt ingadoztak, a szakértő szerint nagyok a különbségek a vételi és eladási ajánlatok között, a szokottnál illikvidebb a forint piaca, ami a nagybefektetők kivárására utal. 

Az Equilor elemzői a technikai indikátorok alapján értékelték a rövid távú kilátásokat: véleményük szerint a magyar deviza akkor erősödhet, ha az euró-forint árfolyam 410,22 alatt zár, másképp reális a 416,78-as technikai szint elérése, akár áttörése. A befektetési szolgáltató szakértői szerint csütörtökön az egyhetes betéti tenderen szükség lehet a kamatemelésre a forintgyengülés megfékezése érdekében. 

Az OTP Elemzési Központ szakértői  arról írtak, hogy a forint gyengülésével párhuzamosan erősödnek a kamatemelési várakozások, az irányadó kamatszint csúcsa elérheti majd a 14,5 százalékot, így nem meglepő, hogy a hazai állampapírpiacon is folytatódott a hozamok emelkedése: a tízéves magyar államkötvény hozama a hónap közepén 7,5 százalék volt, szerdán viszont már a 8,9 százalékot közelítette. 

A forintot illetően nem lát okot optimizmusra Frantisek Taborsky, az ING devizapiaci stratégája sem: szerdai jegyzete szerint a magyar fizetőeszköz árfolyamváltozása a benchmark európai gázárakét követi, a piacon kockázatkerülő hangulat jellemző, ennek megfelelően a befektetők inkább eladnak a közép-európai (kötvény)eszközeikből.