Még korai lenne megkongatni a győzelmi harangokat Kijevben. A nyár végi, szeptemberi előrenyomulás ukrán hivatalos források szerint sem érte el az Oroszországi Föderáció, illetve a két „népköztársaság” (Luganszk és Donyeck) által megszállt területek 3 százalékát. Moszkva hallgat, miközben mindenki magyarázatot várna a váratlan vereségsorozatra. Oroszországban erősödnek a hadvezetést, illetve közvetve Putyint bíráló hangok.
Ukrajnának most úgy kellenek a győzelmi jelentések, mint egy falat kenyér. Jön a tél, az energiaellátási helyzet drámai súlyosbodása nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában. Az ebből fakadó recessziós, inflációs problémák megingathatják Nyugat-Európa, az EU Kijevvel való szolidaritását. Kijevnek bizonyítania kell az „Ukrajna-fáradtsággal” gyanúsított Nyugat egy része előtt, hogy a mind nagyobb hadianyag-, pénz-, valamint egyéb támogatás nem hiábavaló.
Kiapadtak az európai források
Ezzel párhuzamosan Európa Ukrajna támogatására szánt hadianyagforrásai kiapadni látszanak. Ennek elsődleges oka a készletek némelykor kritikus szintre csökkenése és a hadiipar korlátozott teljesítőképessége. Átrendeződés megy végbe. A nyugati katonai segély (ami a fegyver- és hadianyag-szállítást illeti) egyre nagyobb részét biztosítja az Egyesült Államok, míg a pénzügyi támogatásban az EU egyelőre állja a sarat.
Kiváltképpen Németország irányában hangzanak el célzások, hogy nem nyújt erejének, katonai-hadiipari képességeinek megfelelő mértékű támogatást. Szeptemberben Antony Blinken amerikai és tőle függetlenül Annalena Baerbock német külügyminiszter váratlanul Kijevbe utazott. Az amerikai tárcavezető az újabb 675 millió dolláros katonai segélyt, egyéb támogatások hírét vitte az ukrán fővárosba, német kolleginája pedig vélhetően a Kijev által régen szorgalmazott német nehézfegyver-szállításról, konkrétan a Leopard–2 harckocsikról tárgyalhatott a mindeddig nem világos célú látogatásán.
Blinken emellett 2,2 milliárd dolláros „hosszú távú” biztonsági célokra fordítandó pénzügyi támogatást ígért körülbelül fele-fele alapon Ukrajnának és a 18 környező államnak. Magyarország kivételével az összes, Ukrajnával szomszédos ország kapott ebből.
Ugyanakkor az európai hadiiparisegély-potenciál kimerülését már júliusban jelezte az egyik legmegbízhatóbbnak tekintett forrás, a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) Ukraine Support Tracker – UST nevű statisztikai adathalmaza, amelyet az IfW nyolc munkatársa kezel, frissít. Az UST a megbízhatóságával együtt egy nagy hátránnyal küzd: nem naprakész, csaknem egy hónapos lemaradással követi az eseményeket.
Ígéretekkel tele a padlás
Április meghozta az eltelt féléves időszak rekordját, 4,34 milliárd eurós segélyígéretek futottak be.
Németország, amely kimaradt a február-márciusi felajánlásokból, áprilisban a legnagyobb donor lett, csaknem kétmilliárd euróval. Májusban valamivel kevesebb, 4,16 milliárdos ígéretcsomag futott be. Németország és Nagy-Britannia hasonló mértékű, egyenként körülbelül másfél milliárd eurós ígéretet tett. Júniusra kifulladt az európai lendület, mindössze 1,71 milliárdra futottak be ígéretek, és júliusban a kieli szervezet nagyjából júniusi szintű ígéreteket – azaz kevesebb mint kétmilliárd eurót – regisztrált.
Ha csak a katonai (hadianyag-) segítséget tekintjük, az USA fölénye elsöprő. Közvetlen fegyverszállításokat illetően Amerika 8,6 milliárd eurót ígért/teljesített, de ennél csaknem kétszer többet, 16,4 milliárd katonai célra (fegyvervásárlásra) fordítható pénzügyi támogatás folyósítására tett ígéretet.
Európa (ideszámítva Nagy-Britanniát is) teljes fegyverszállítási, illetve fegyvervásárlási pénzügyi segítsége az amerikainak az egyharmadát sem tette ki.
A fenti időszakban Európán belül Nagy-Britannia volt a második legnagyobb donor (közvetlen fegyverszállítás plusz fegyver-, illetve hadianyag-vásárlásra fordítható anyagi támogatás). Harmadik helyen Lengyelország állt, amely csak fegyverszállítást vállalt, teljesített, aminek az értéke mintegy négymilliárd eurót tett ki.
Németország, amely valamivel több mint egymilliárd eurót, mintegy fele-fele arányban fegyvert és katonai felhasználásra szánt pénzt adott, a negyedik helyre szorult.
A háború kezdete óta Ukrajna 18 milliárd dollárt kapott nemzetközi partnereitől – foglalta össze a számokat Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a havi 5 milliárdos költségvetési szükségletet egyszer sem sikerült fedezni. A tárcavezető becslései szerint
Ukrajnának körülbelül 105 milliárd dollárra van szüksége a télre való felkészüléshez,
a következő vetési szezon támogatásához, a szociális szükségletek finanszírozásához és az aknamentesítéshez.
