Az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb nitrogénműtrágya-gyártója, amely jelentősen növelte az idén európai exportját. A Reuters beszámolója szerint augusztusban 336 ezer tonnát meghaladó mennyiséget szállított a kontinensre – több mint a kétszeresét az egész 2021-es mennyiségnek.
Ez is jól mutatja, hogy milyen messze ható következményei vannak az ukrajnai háborúnak a globális élelmiszer- és energiaellátási láncra. A szankciókkal sújtott Oroszország nem csupán a földgáz legnagyobb exportőre, de jelentős szereplő a műtrágyapiacon is. Az ukrajnai invázió kezdete óta azonban Európa gyors ütemben kezdett leszakadni az orosz gázról, ami a nitrogénalapú műtrágyák kulcsfontosságú alapanyaga.
A gyorsan emelkedő földgázárak jelentősen megnövelték a műtrágya előállítási költségeit, így versenyképessé váltak Európában az amerikai termékeket.
Annál is inkább, mivel sok európai gyárban, így például a Péti Nitrogénművekben is kénytelenek voltak leállítani a termelést a magas árak miatt. A szűkös globális kínálat miatt az egész világon annyira megugrottak a műtrágyaárak, hogy az ENSZ már „jövőbeni válságtól” tart, attól, hogy egyszerűen nem lesz hozzáférhető a növényi tápanyag.
Az európai agrártermelők annyira kétségbe vannak esve, hogy árban túllicitálják a helyi vásárlókat nem csupán az Egyesült Államokban, de más fontos exportőrök, így Indonézia és Malajzia esetében is. Az Egyesült Államokban ez nem okoz gondot, a megugró ellenére a The Fertilizer Institute (TFI) ágazati szervezet adatai szerint júniusban az amerikai nitrogénműtrágya-kínálat az elmúlt évtized második legmagasabb szintjén állt, ami inkább globális diszlokációra, mint hiányra utal.
Az még nem világos, hogy az amerikai gyártók a szokásosnál többet termeltek-e júliusban és augusztusban, vagy a készletek nagyobb részét irányította át Európába
– mondta a hírügynökségnek Jason Troendle, a TFI közgazdásza. Hangsúlyozta azonban, hogy az Egyesült Államok hagyományosan kicsi exportőr, és korlátozott képességekkel rendelkezik a piac visszatöltésére.
Troendle szerint Franciaország, Belgium, Norvégia és Litvánia, valamint Marokkó, Chile és Brazília növelte éves összehasonlításban a leginkább az amerikai importot. Az európai országok jellemzően Észak-Afrikából szerzik be a legtöbb karbamidot, a nitrogénműtrágya egyik formáját, de most már távolabbról is vásárolnak.
Bár a földgázárak csökkentek október közepére, így néhány műtrágyagyár újrakezdte a termelést, az európai agrártermelők a magas költségek és a szűk kínálat miatt nem képesek annyi mesterséges növényi tápanyagot felhalmozni a tavaszi vetési szezonra, mint amennyit kellene – panaszkodott Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca, az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportjának főtitkára. „Hatalmas mennyiségről beszélünk rövid idő alatt” – magyarázta.
A magas ráfordítási költségek ellenére az amerikai termelők jövőre még több műtrágyaigényes kukoricát vethetnek. A Farm Futures termelői felmérése szerint a kukorica vetésterülete tízéves csúcsra, 94,282 millió hektárra emelkedik, ami 6,4 százalékos növekedés 2022-höz képest. Közben az idén tonnánként 1280 dollárra ugrott a gazdálkodók műtrágyaköltsége a két évvel ezelőtti 350 dollárról. Ezt azonban ki kell fizetni.
„Ha elkezdesz spórolni a műtrágyán, akkor a végén csak magadnak ártasz” – mondta az iowai Dave Nelson, aki kukoricát és szóját termeszt.
