A Fehér Ház szerint Szaúd-Arábia nyomást gyakorolt több OPEC+-országra, hogy elfogadják az olajtermelés csökkentését a legutóbbi kvótadöntő ülésükön – írja a Reuters.
Az olajkartell több tagja nem értett egyet Szaúd-Arábiával abban, hogy mérsékeljék az energiahordozó kitermelését, de Rijád nyomása miatt kénytelenek voltak támogatni az intézkedést – jelentette ki John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, aki nem nevesítette a vonakodó államokat.
A szaúdi külügyminisztérium próbálhat terelni, de a tények önmagukért beszélnek
– fogalmazott. Szerinte a termelés mérséklése növeli az orosz bevételeket és tompítja a Moszkva elleni szankciók hatékonyságát.
Az Oroszországgal és néhány független termelővel kiegészült Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) az olajtermelés napi kétmillió hordóval való csökkentése mellett döntött a hónap elején. A sivatagi királyság megvédte a döntést, amit gazdasági okokkal magyarázott. Az Egyesült Államok azonban ezt vitatja, Washington szerint nem volt piaci alapja az olajtermelés visszafogásának.
Joe Biden elnök néhány napja arról beszélt, hogy következményei lesznek Szaúd-Arábia számára, hogy összeállt Moszkvával, bár nem sokat tehet az egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese ellen.
Az amerikai ellenlépések része lehet a NOPEC című törvényjavaslat, ami lehetővé tenné, hogy az igazságügyi miniszter a szövetségi bíróság előtt trösztellenes pereket indítson az OPEC+ ellen, így védve a fogyasztókat és a cégeket az emelkedő olajáraktól.
Kérdéses viszont, hogy egy amerikai bíróság hogyan kényszeríthetné ki az ítélet végrehajtását egy külföldi állammal szemben.
Joe Biden hatalomra kerülésével sokat romlottak az amerikai–szaúdi kapcsolatok. Rijád ugyanis Donald Trump személyében rendíthetetlen támogatóját vesztette el. Utódja kevésbé lelkesedik a jemeni háborúért, és többször kijelentette, hogy megbünteti a szaúdi koronaherceget Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus újságíró 2018-as, világszerte közfelháborodást keltett brutális meggyilkolásának megrendelése miatt.
Ehhez kapcsolódik, hogy a novemberi amerikai félidős választásokon a képviselőház összes (435) helyéről, a szenátus kicsivel több mint egyharmadát jelentő 35 székről, valamint az államok nagy részében a kormányzói mandátum sorsáról döntenek az állampolgárok. A szenátusban mandátumegyenlőség van a demokraták és a republikánusok között, az előbbieknek Kamala Harris alelnök szavazatával van meg a többségük, a képviselőházban szintén szerény többségben vannak Biden párttársai.
Az elnök népszerűsége sokat esett a tengerentúlon, így a szaúdiak a demokraták vereségére játszanak.
Úgy tűnik, az amerikai olajcégeket az OPEC+ kibocsátáscsökkentése végül rávette, hogy növeljék termelésüket, legalábbis erre utal, hogy a Baker-Hughes adatai szerint a fúrótornyok száma a múlt héten nyolccal emelkedett, így már 610 fúrótorony működik az országban. Ugyanakkor a földgáz termelésére hivatott egységek száma eggyel csökkent, azok száma 157 volt a legfrissebb adatok szerint.
A 610 fúrótorony a legtöbb 2020 márciusa óta, ugyanakkor az amerikai olajtermelés továbbra is elmarad a járvány előtti csúcstól. A Baker-Hughes statisztikáját azonban sokan a később várható olajtermelés fontos előjelének tartják. Az idei év nagy részében az olajcégeket a korábbi, rekordmagas árak ellenére is visszafogottság jellemezte a termelés bővítése terén, a palaolaj-boom korábbi, magas adósságot és veszteséget eredményező áresése miatt.
Kongatja a vészharangot az IEA: az olajkartell adja meg a kegyelemdöfést a világgazdaságnakA könyörtelen inflációs nyomás és a kamatemelések amúgy is folyamatosan szedik áldozataikat, a megugró olajárak pedig végleg a felé billenthetik a recesszió szélén álló globális gazdaságot a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. |
