A hagyományosan az erős belső kereslet hajtotta lengyel gazdaságot sem kerüli el a válság, a csütörtökön közölt adatcsokor szerint a gyorsulás ellenére sem tart lépést a bérek növekedése az inflációval, miközben tovább lassul az ipari termelés növekedése.
Mint szerte Európában, a lengyeleknél is jelentkezik a bérnyomás az elszabadulása miatt, és szeptemberben a várakozásokat meghaladó mértékben 14,5 százalékra szökött fel a magánszektorban a bérek növekedésének éves rátája az augusztusi 12,7 százalékról.
Ez majdnem két százalékpontos emelkedés, miközben az inflációs ráta csak 1,1 százalékponttal szállt feljebb, de a bérek bővülése még így is érezhető mértékben elmaradt a 17,2 százalékos fogyasztói árindextől.
A lengyel jegybank, amely a régiós társakhoz hasonlóan meredeken emelte kamatait az elmúlt több mint egy évben az infláció ellen küzdve, arra készíti fel a piacokat, hogy a szigorításnak lassan vége, mert az infláció a csúcshoz közel ért, a gazdaság pedig lassul.
Az inflációs fronton pozitív jel lehet, hogy a szintén csütörtökön közölt adatok szerint éves szinten 24,6 százalékra lassult a termelői árak emelkedése szeptemberben, holott az elemzők a 25,5 százalékos augusztusi ráta megismétlődését várták. A földgáz ára azonban – ami az egyik meghatározó tényező az európai infláció elszabadulásában – hiába csökkent jelentősen a kontinensen a nyári elszállás óta,
még mindig többszöröse a korábbi években megszokottnak, és a tél rengeteg bizonytalanságot tartogathat.
A termelői árnövekedés indexének csökkenése a gazdaság lassulásának jele is lehet. Ebbe az irányba mutat, hogy szeptemberben éves szinten csak 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság Lengyelországban. Egy hónappal korábban még 2,4 százalékkal.
A zloty áterősödött a 4,8-as szinten ez euró ellenében az adatsor közlését követően, de szerdához képest alig változott az árfolyama. Maga az euró is alig mozdult el a dollár ellenében a délután kezdődő kétnapos európai uniós csúcs előtt, ahol az állam- és kormányfők az kezeléséről tárgyalnak, és aligha jutnak konszenzusra a többek közt Lengyelország által is sürgetett gárzársapka ügyében, aminek a bevezetését egyes tagállamok – köztük Magyarország – is ellenzi, tartva a gázszállítások elapadásától.
Sötét árnyékként vetődik a csúcsra a Brüsszel és Varsó közti jogállamisági vita elmérgesedése, ami miatt – Magyarországhoz hasonlóan – hatalmas összegek kiutalását késlelteti az unió.
