„Tartósan” a jelenleginél alacsonyabb szintre kell csökkenteni a költségeket az európai telephelyeken a lassú növekedés, a magas energiaárak és a túlszabályozás hármas terhe miatt, figyelmeztetett a BASF német vegyipari vállalat, amely 170 országban több mint 120 ezer embert foglalkoztat. „Ezek a kihívást jelentő keretfeltételek veszélyeztetik az európai gyártók nemzetközi versenyképességét, és arra kényszerítenek bennünket, hogy a lehető leggyorsabban és tartósan is átalakítsuk költségszerkezetünket” – tudatta szerdai közleményében Martin Brudermueller vezérigazgató.
A cég szerint Európa tervezett átállása a cseppfolyósított földgázra (LNG) az orosz vezetékes gázról strukturális hátrányt jelent a régió gyártóinak az olcsóbb energiaellátással rendelkező tengerentúli versenytársakkal szemben. A vállalatvezető ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
a BASF európai telephelyein a földgázköltségek 2022 első kilenc hónapjában mintegy 2,2 milliárd euróval nőttek az előző év azonos időszakához képest.
(Egy euró 409 forint.) A cég két héttel ezelőtt az előzetes harmadik negyedéves eredmények soron kívüli közzétételének részeként közölte, hogy 2024-ig évi 500 millió euróval csökkenti a költségeket Európában, elbocsátásokat is beleértve, és kilátásba helyezte, hogy jövőre további strukturális leépítéseket jelentenek be a régióban, emelte ki tudósításában a Reuters.
Miközben a vállalat a kontinensen visszafogja a termelését, Kínában folytatja a beruházásokat. Tízmilliárd eurós költséggel vegyipari komplexumot tervez építeni az ország déli részén fekvő Csancsiangban, amely
teljes egészében megújuló energiával működik majd, mivel inkább a virágzó ázsiai piacokra épít, hogy csökkentse Európától való függőségét.
Ez a lépés azért is érdekes, mert a német kormánykoalíció egy része egyre jobban aggódik a túl szoros kínai kapcsolatok miatt. Ukrajna megtámadása ugyanis megmutatta, milyen súlyos problémát és gyengeséget jelent Európa legnagyobb gazdaságának az orosz gáztól való függőség. Egyúttal gondolkodásra késztette a német politikusokat, hogy nem kellene-e átértékelni az ország kapcsolatait egy másik autokráciával, Kínával, amelyhez még szorosabb szálak fűzik, lévén, hogy az ország legnagyobb kereskedelmi partnere.
A koalíción belüli vita nyilvánvaló a hamburgi kikötő egyik termináljának eladása ügyében is, a Zöldek vezette gazdasági és külügyminisztérium próbálja megakadályozni, hogy a Cosco tulajdonrészt szerezzen az ország legnagyobb kikötőjében, de ez aligha sikerül, miután a jövő héten pekingi látogatásra készülő Olaf Scholz kancellár nem vette fel a kérdést a kormány napirendjére.
Az a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozta, becslések szerint 59 milliárd eurónyi beruházási terv válhat semmissé. A drága villany és gáz Európa legerősebb gazdaságának teljes szerkezetét átalakíthatja, autóipari, alkatrészgyártó, vegyipari, acélipari vállalatok vonulhatnak ki. Ha ez nem lenne elég, az amerikai inflációcsökkentő törvény sem segít, annak adókedvezményei miatt sajtóértesülések szerint hazavinné az akkugyártást cége, a Tesla is, amely egy másik üzemet tervezett Berlin mellett.
