Oroszország két lehetőséget fontolgat, amellyel választ adna az ársapkára: az egyik szerint az eurázsiai ország fix áron adná el olaját. Ezt rendszeresen felülvizsgálnák a globális energiapiaci helyzet alapján – írja a Bloomberg névtelenségüket kérő forrásokra hivatkozva.
A másik opció szerint megszabnák, hogy mekkora ár felett hajlandók eladni az energiahordozót, egyfajta minimumárat létrehozva. Ezt szintén rendszeresen felülvizsgálnák. A források szerint az orosz vezetés tanulmányozza a lehetőségeket, és alapvetően az a célja, hogy Moszkva átlátható árképzési mechanizmust kínáljon a vevőknek, valamint a piaci alapú megközelítéshez ragaszkodva ellensúlyozza az ársapkát.
Hozzátették: a Kreml nem akarja a nyersolaját vásárló semleges államokat elhidegíteni azzal, hogy piaci lépésekkel nyomást gyakorol rájuk.
Az amerikai hírügynökség szerint Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Oroszország az év végéig alkalmazni fogja az árplafonellenes intézkedést, ami arra utal, hogy Moszkva nem siet a válasszal.
Ahogy arról a VG beszámolt, néhány napja az és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását.
Kéz a kézben jár az olajembargó a drágulássalOlyan reményeket fogalmazott meg a minap Ursula von der Leyen a hétfőn életbe lépett olajembargó és az olajársapka bevezetése kapcsán, amelyek szakértői vélemények szerint aligha teljesülhetnek: a lépés azonnali, 40-50 százalékos áremelkedést jelent, amelyhez még hozzá kell számolni a szállítás költségeit is. Európa lemondott legnagyobb beszállítójáról, amely a háború előtt az olajigényének több mint negyedét fedezte. Így az élebe lépett olajembargó és olajársapka alapjaiban változtatja meg az uniós olaj- és energiapiac működését |
