Hszi Csin-ping csütörtökön találkozott Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, hogy a két ország szorosabbra fűzze gazdasági és politikai kapcsolatait. A kínai és a tényleges szaúdi vezető 2019 óta nem egyeztetett kétoldalú, hivatalos találkozón.
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images
Kína Szaúd-Arábia legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína legnagyobb nyersolaj-beszállítója pedig az arab állam. Mostantól nemcsak gazdasági, hanem politikai és kulturális kötelékeik is szorosabbá válnak.
A két állam csütörtökön egy sor energia- és befektetési egyezményt írt alá. Eddig 34 befektetési szerződést kötöttek a zöldenergia, az információs technológia, a logisztika vagy éppen az építkezés területén. Bejelentették, hogy a szaúdi gazdaság olajfüggőségének megszüntetéséhez harmonizálják infrastrukturális fejlesztéseiket a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel, amelyet sokan csak az Új selyemútnak neveznek. Ez összhangban van a szaúdiak Vízió 2030 elnevezésű tervével, amellyel az ország olajexporttól függő gazdaságának több lábra állítását, valamint az állam társadalmi modernizációját, világpolitikai és világgazdasági pozícióinak erősítését célozzák.
Szerződést kötöttek az amerikaiak által kínai kémcégnek nevezett Huawei informatikai felhőszolgáltatásáról és széles sávú internet kiépítéséről az arab országban – írja a Bloomberg. A két vezető megállapodott a Közel-Keletre irányuló kínai turizmus felpörgetésében is.
Hszi rijádi látogatása és a vele kötött szerződések egyértelmű jelei az amerikai–szaúdi stratégiai szövetség meggyengülésének és Szaúd-Arábia Kína felé fordulásának, politikai és gazdasági elköteleződésének.
A kínai elnök háromnapos rijádi látogatása alatt az arabi világ számos prominensével találkozik. Szerdán Szalmán szaúdi király várta hatalmas tiszteletadással, pénteken pedig pedig az Arab-öböl vezetőivel egyeztet, ami a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács égisze alatt valósul meg. Ez lesz az első kínai–arab csúcstalálkozó 2004 óta. Hszi egyeztet az egyiptomi, a tunéziai és a palesztin elnökkel, a kuvaiti, az iraki, a libanoni és a marokkói miniszterelnökkel, valamint a bahreini külügyminiszterrel és a szudáni vezetővel.
Az egyik fontos téma a kínai–arab szabadkereskedelmi övezet létrehozása. A tanács országai és Kína kölcsönösen függenek az olajkereskedelemtől: Kína gazdasága erősen olajfüggő, míg az arab országok olajexportjában előkelő helyen szerepel az ázsiai állam. Azonban az olajon túli kereskedelem is egyre jelentősebb köztük. Ilyen a telekommunikáció, a turizmus, a technológia vagy a – írja a China Briefing.
