Az ukrajnai háború miatti szankciók újabb probléma elé állítják Brüsszelt. Az vezetésének ugyanis gondoskodnia kell mintegy 220 millió hordó, azaz 14 ezer olimpiai úszómedence vizével megegyező mennyiségű gázolaj behozataláról, ugyanis a közösség február első napjaiban leállítja az Oroszországból származó gázolajimportot – írja a Bloomberg.
Az üzemanyag létfontosságú a blokk gazdasága számára, autók, teherautók, hajók, építőipari és gyártóberendezések meghajtásához használnak gázolajat. Brüsszel is érzi a kényszert, és a Facts Global Energy vezetője, Eugene Lindell szerint pótolni fogják a kieső mennyiséget.
Lehetséges beszállítók
Kézenfekvő lenne a Közel-Kelettel szorosabbra fűzni a kapcsolatokat több szempontból is: a Földközi-tenger, illetve a Szuezi-csatorna megfelelő szállítási útvonalat biztosít, állítólag már születtek is megállapodások Abu-Dzabi és Németország között. Messzebbre tekintve India és az Egyesült Államok is szóba jöhet, mindkét ország felpörgette a szállítmányait az elmúlt hetekben. Az amerikai finomítók az előrejelzések szerint az idén rekordmennyiségű desztillátumot állítanak elő, ami magában foglalja a dízelolajat is. Ugyanakkor
a legfontosabb beszállító Kína lehet.
A Wood Mackenzie kutatási igazgatója, Mark Williams úgy fogalmaz:
Kína kezében van a kulcs a globális finomítói többletkapacitások megnyitásához.
Williams véleményét erősíti az is, hogy valósággal kilőtt a Kínából érkező dízelszállítás az elmúlt napokban. Fontos, hogy Kína idei üzemanyagexport-kvótája csaknem másfélszeresére nőtt
az előző év hasonló időszakához képest, így nem valószínű, hogy a beszállítás visszaesik a tavalyi alacsony szintre. Williams szerint
az idei év első felében napi 400-600 ezer hordó gázolaj érkezhet Kínából, ez hasonló mennyiség, mint amit az EU és Nagy-Britannia veszít az Oroszországból érkező tengeri szállítások kiesésével.
Van azért kockázat is
A mennyiség és a forrás tehát elvben adott, de rizikót jelent, hogy Kína esetlegesen a környezetvédelmi szempontokat helyezi előtérbe az üzemanyag-exportból származó profittal szemben. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy mi lesz az orosz gázolajjal.
Ha a Kreml nem tudja értékesíteni a szokásos mennyiséget, akkor csökkentheti a kitermelést, így szűkülhet a globális kínálat,
ami felsrófolhatja az árakat.
De ha vevő akad is, a szállítás problémát jelent. Sokan ugyanis nem fogják megsérteni az uniós szankciókat, így a rakomány ára nem haladhatja meg a G7 által megjelölt legfelső szintet. Ezt a mechanizmust és magát az árplafont – a kőolajon hordónként 60 dollár – még nem határozták meg, ugyanakkor ha jóval a alatt húzzák meg a vonalat, akkor a globális tankerflotta nagy része nem tudna továbbra is orosz rakományt szállítani.
És a kereslet?
A közelmúlt meleg időjárása Európában csökkenthette a fűtőolaj, egy dízelhez hasonló üzemanyag fogyasztását és a földgáz árát is. Így tehát a finomítók számára elméletileg olcsóbb a dízelolaj előállítása.
„Az adatok azt mutatják, hogy az európai országok gázolajkereslete 5 százalékkal csökkent. A 2008-as válság alatt 10 százalékos volt a visszaesés” – jelentette ki Benedict George, az Argus piaci riportere. Más szakértők is bizakodók: az S&P Global Commodity Insights egyik vezetője, Hedi Grati szerint a kínai felpörgése, az európai gazdasági lassulás és egy jól eltalált árplafon esetén fenn is maradhat a nyugalom a dízelpiacon.
