Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Ankarában úgy nyilatkozott, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképező bábu előző napi stockholmi fellógatása súlyos provokáció, amely ellen a NATO-csatlakozásra készülő Svédországnak harcolnia kell.

NATO
Török külügyminiszter: az Erdogan-bábu stockholmi fellógatása provokáció, amely ellen a NATO-tagságra készülő Svédországnak harcolnia kell.
Fotó: AFP

Cavusoglu olasz hivatali kollégájával, Antonio Tajanival folytatott megbeszélését követően tartott közös sajtótájékoztatón beszélt erről.

Törökország szerint a bábuakasztást annak a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a támogatói követték el, amelyet Ankara mellett az és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tart nyilván.

Cavusoglu felszólalásában rasszista és gyűlöletkeltő bűncselekménynek nevezte az esetet. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy

a PKK nem akarja, hogy Svédország NATO-tag legyen, és ennek a megakadályozása érdekében mindent meg is tesz.

Egyúttal nehezményezte, hogy a PKK svédországi jelenléte és tevékenysége továbbra is fennáll.

Ulf Kristersson svéd kormányfő pénteken rendkívül súlyosnak minősítette a történteket, és azt mondta, hogy Stockholm NATO-csatlakozása elleni szabotázsakcióról van szó, amely az ország biztonságát is veszélyezteti.

A török diplomácia vezetője Kristersson szavaira is reagált, és jelezte, hogy Svédországnak felelőssége van az eset kapcsán, és az elől nem menekülhetnek el.

Csütörtökön kurd tüntetők egy csoportja a lábánál fogva egy póznára lógatott egy bábut a stockholmi történelmi városháza előtt, a bábu pedig Erdogan török elnököt jelképezte.

Az eset miatt a török külügyminisztérium bekérette Staffan Herrström ankarai svéd nagykövetet.

Erdogan ügyvédje, Huseyin Aydin az ankarai főügyészséggel közösen büntetőfeljelentést tett az elkövetők ellen.

Fotó: AFP

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő gusztustalannak és ocsmánynak minősítette a bábuakasztást. Twitter-bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy

Svédországnak lépéseket kell tennie az ügyben, különben nem számíthat előrelépésre a NATO-tagsággal kapcsolatosan.

Korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt, hogy teljes mértékben bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul, és nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást.

Mustafa Sentop, a török parlament elnöke pedig bejelentette, hogy törli a svéd házelnök jövő héten esedékes ankarai látogatását.

Svédország búcsút inthet a NATO-tagságnak

Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat. Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.