Harmincéves csúcsra ért a svéd infláció
Miközben az Egyesült Államokban év végén csökkenni kezdett az infláció, Svédországban decemberben az előző hónaphoz mérten 2,1, éves szinten pedig 12,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak (CPI) – derül ki a svéd statisztikai hivatal pénteken megjelent közleményéből.
A skandináv országban árgus szemmel figyelt rögzített kamatlábakkal számított infláció (CPIF) is – amelynél a jelzálogkamatok változását figyelmen kívül hagyják – havi bázison 1,9, míg az előző év azonos hónapjához mérten 10,2 százalékkal ugrott meg,
ami 30 éves negatív rekordot jelent a svéd gazdaságtörténetben.
A Reuters előzetes felmérésében az elemzők átlagosan 9,9 százalékos éves inflációt prognosztizáltak, míg a központi bank (Riksbank) legutóbbi, novemberi előrejelzésében 9,1 százalékos éves áremelkedést vetített előre.
A Riksbank – amelynek az inflációs célja 2 százalék (CPIF) – novemberben háromnegyed százalékponttal, 2,5 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, és jelezte, hogy a kamatemelési ciklus még nem ért véget, várhatóan 3 százalékon tetőzhet a kamatláb valamikor 2023 első felében.
Miután azonban a vártnál magasabb lett az infláció, nőtt a valószínűsége, hogy már a következő, február 9-re kitűzött ülésen fél százalékpontos kamatemelést hajtanak végre.
A Nordea kereskedelmi bank elemzői szerint viszont a friss adat kevésbé drámai, mint amilyennek első látásra tűnik, hiszen a vártnál magasabb inflációt döntően az áram decemberi, a novemberi árhoz képest csaknem 30 százalékos drágulása okozta.
A villamosenergia-árak ugyanakkor az újév eleje óta ismét mérséklődni kezdtek.
Ez azt jelenti, hogy az infláció valószínűleg már januárban ismét a Riksbank előrejelzésének közelében lesz. Tartjuk magunkat a prognózisunkhoz, amely szerint februárban 50 bázispontos kamatemelésre számítunk, és a bank 2023 teljes hátralévő részében ezt a kamatot tartja
– írta befektetőknek szóló jegyzetében a Nordea.
A Reuters szerint a szárnyaló infláció és a monetáris politika drámai szigorítása máris elkezdte szorongatni az erősen eladósodott svéd háztartásokat, ami visszafogja a fogyasztói keresletet és keményen sújtja az ingatlanpiacot is.
