Kína élénken érdeklődik Afganisztán, egész pontosan az ország nyersanyagai és energiahordozói iránt, miközben Oroszország és Irán szívesen üzletel az ázsiai országgal. A legtöbb pénze persze Pekingnek van, így egyelőre ő ruház be az országban.
Az Amerikai Egyesült Államok 2021 nyarán kivonult Afganisztánból, mire a tálibok augusztusban néhány nap leforgása alatt magukhoz ragadták a hatalmat. Válaszul Washington szankciókkal sújtotta az ázsiai országot, az Afgán Központi Bank vagyonát lefoglalták, az új vezetést pedig szinte senki sem ismeri el legitimnek. Kabul azonban igyekszik kitörni az elszigeteltségből és új gazdasági kapcsolatokat keresni.
Tavaly augusztusban Nooruddin Azizi afgán kereskedelmi és ipari miniszter Oroszországba látogatott, ahol a lehetséges együttműködésről tárgyaltak. Nem sokkal rá, szeptemberben Kabul bejelentette, hogy megállapodást kötöttek az eurázsiai országgal: Moszkva kedvezményes áron egy-egy millió tonna benzint és gázolajat, félmillió tonna cseppfolyósított kőolajat és kétmillió tonna búzát szállít Afganisztánba.
A tálibok cserébe vállalták, hogy rubelben fizetnek.
A tálib kormányt Moszkva nem ismeri el hivatalosan, ám a kabuli nagykövetségét nem zárta be, sőt, az orosz fővárosban áprilisban átadták az afgán nagykövetséget, az iszlamista rezsim egyik diplomatáját akkreditálták is. Az új afgán vezetés 2022 júniusában Iránnal is szerződést kötött 350 ezer tonnányi kőolajtermék vásárlásáról, hogy csökkenthessék az üzemanyag árát és a hiányát. Az ország ezenkívül kereskedik még Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal is.
A legnagyobb és legfontosabb partner Kína lehet. Afganisztán ugyanis gazdag ásványkincsekben, ezek értéket ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezer milliárdos számítás is. Többek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldémek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem, vagy alig lehetett kiaknázni.
Január elején Hádzsi Búruddin Azizi ügyvezető kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta az amerikai sajtónak, hogy a tálibok gazdaságilag önellátóvá szeretnék tenni Afganisztánt, valamint fejleszteni akarják a külkereskedelmet és várják a befektetőket is. Hozzátette: zajlanak a tárgyalások kínai ipari parkok létesítésétől, valamint hőerőművek építéséről orosz és iráni részvétellel. Néhány napra kiderült, hogy a kínai Capeic vállalat Afganisztán három északi tartományában, az Amu-darja medencéjében fog olajmezőket feltárni.
A vállalat erre a célra 150 millió dollárt (56 milliárd forint) tervez befektetni egy közös projektbe, amely mintegy háromezer munkahelyet teremthet. A tálib kormány kezdetben 20 százalékkal fog részesedni a nyereségből, ami később növelhető lesz. Bár a kiaknázatlan nyersanyagok iránt Moszkva, Teherán és Peking is érdeklődik, vannak buktatók: például hiányzik a nagyszabású kitermeléshez szükséges infrastruktúra, az utak, a vasúti hálózat és a megfelelő áramellátás. Tovább nehezítik a kitermelést az ország domborzati viszonyai és a tengeri kijárat hiánya.
Komoly problémát okoz a közbiztonság, ugyanis az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet harcot hirdetett a tálibok ellen.
Míg az utóbbiak pastu nacionalisták és iszlamisták, akik a független Afganisztánért harcoltak, addig az előbbiek egy egész világra kiterjedő iszlám kalifátust akarnak létrehozni, így a két szervezet már évek óta háborúban áll egymással, az amerikai megszállás évei alatt is gyakran összecsaptak. A harc a tálibok hatalomátvétele után sem állt le, a Szíriában és Irakban vereséget szenvedett IÁ Afganisztánban próbálkozik és több merényletet is elkövetett, például decemberben több külföldi állampolgár is megsérült, amikor egy fegyveres csoport megtámadott egy kínai kötődésű kabuli szállodát.
Akcióban a tálibok: szomorú látványt nyújtanak az eltorzított próbababákA tulajdonosok nehéz helyzetben vannak, hogy úgy öltöztessék fel próbababájukat, amivel nem bosszantják fel a naponta ellenőrző tálibokat, de közben becsalogassák az üzletbe a vevőket. |
