A 2008-as gazdasági világválság után egyre népszerűbbé váltak a befektetők körében az ESG-szemlélettel működő cégek, amelyek a társadalmi értékek és a környezet megóvására törekednek.
Fotó: Deeangelo
| Az ESG az angol Environmental (környezet), Social (társadalom) és a Governance (irányítás/vezetés) szavakból képzett mozaikszó. Az ilyen értékrendet valló szervezetek törekednek a környezet megvédésére, fontosnak tartják működésük társadalmi és szociális hatásait, valamint irányításuk is átlátható. Jelentéseikben közlik az ezekre vonatkozó információkat, így a finanszírozók láthatják a nem pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket is. |
A befektetők és a szabályozók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG-keretrendszerhez tartozó fogalmak pontos meghatározására. Ennek következtében nagyságrendekkel csökkent az ilyen megjelöléssel rendelkező befektetések értéke.
Európában az új szabályozások arra késztették a világ legnagyobb vagyonkezelőit, hogy 140 milliárd dollárnyi ügyfélalapról vegyék le ezt a megjelölést. Az Egyesült Államokban pedig több mint felével csökkent az ESG-címkével ellátott eszközök száma az elmúlt két évben.
Mi történik az Egyesült Államokban?
Az ESG gerjesztette heves indulatok már az amerikai pénzügyi szektorba is begyűrűztek. Larry Fink, a BlackRock vagyonkezelő vezérigazgatója támadások kereszttüzébe került, mert kiállt az ESG-elveket valló befektetések mellett. Jobboldali politikusok azzal vádolják, hogy árt a fosszilis tüzelőanyag-iparnak, míg baloldaliak szerint nem tesz eleget az éghajlatváltozás elleni harcban. A keretrendszerről Elon Musknak is megvan a véleménye, aki nemrég azt tweetelte, hogy az „S” az ESG-ben a sátánit jelenti. Mindenesetre az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet egyre szigorúbban betartatja az ESG-alapelveket.
Fotó: Shutterstock
A SIF Alapítvány, Amerika legnagyobb fenntartható befektetői szövetsége új módszertan szerint számolja az ESG-befektetéseket. Ennek eredményeképpen
Az új számításokba már csak olyan szervezeteket jelölnek ESG-vel, amelyek a korábbinál részletesebb információkat adnak a szemléletmód vállalati működésükben történt megjelenéséről.
Mi történik Európában?
Az ESG-szemléletben Európa az amerikaiak előtt jár. 2021 márciusában hatályba lépett a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR). A jogszabály legszigorúbb minősítési kategóriájába, a 9. cikkelybe csak ESG-befektetési jegyeket tartalmazó alapok tartozhatnak. Egy tavalyi összesítés szerint összesen 470 milliárd euró értékben kerültek ide alapok, miközben a feltételeknek valójában ezek alig 5 százaléka felel meg.
Azaz várható, hogy több alaptól elveszik a minősítést, és átsorolják őket egy kevésbé szigorú, a 8. cikkely szerinti megfelelési kategóriába, ahova jelenleg körülbelül négyezermilliárd euró értékű vagyon tartozik.
Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság novemberi javaslata szerint ha az alap nevében van ESG-vel kapcsolatos kifejezés, az instrumentum csak akkor tartozhat a 8. cikkely alá, ha eszközeinek legalább 80 százaléka ilyen célokat követ. Ha pedig az alap megnevezésében fenntarthatósággal kapcsolatos szó áll, akkor a portfólió legalább 40 százalékának kell hasonló célú jegyeket tartalmaznia. A Morningstar szerint
a 8. cikkely kategóriájába besorolt alapoknak csupán 18 százaléka felel meg a fenti követelménynek.
Ha ebből a kategóriából visszaminősítenek egy alapot, akkor annak eszközkezelője valószínűleg nem tudja megtartani ESG-ügyfeleit. Az ide vonatkozó végleges iránymutatásokat a szabályozó várhatóan 2023 második felében közli.
A fő probléma, hogy olyan alapvető fogalmak meghatározásában sincs egyetértés, mint hogy pontosan mit jelent a „fenntartható befektetés” kifejezés.
Az szabályozó hatóságai egyértelműbb általános iránymutatást várnak a rendeletet kibocsátó Európai Bizottságtól. De nem csak ők gondolják, hogy frissíteni kell a szabályozást.
Mairead McGuinness pénzügyi piacokért és szolgáltatásokért felelős biztos szerint a teljes ESG-szabályozást újra kell gondolni.
Paul Clements-Hunt, az ESG-címkét létrehozó ENSZ-csoport vezetője korábban arról beszélt, hogy a piacot meg kell tisztítani a visszaélésektől. Ezt igazolja, hogy a Bloomberg arra is talált példát, hogy egyes ESG-alapokban még orosz államkötvények is vannak. A lakossági befektetők legnagyobb európai szövetsége, a Better Finance és intézményi befektetők is aggályosnak tartják az ESG-alapok megjelölése körüli zavart.
Az európai szabályozók sokkal szigorúbb normákat akarnak felállítani arra, hogy az alapkezelők mit nevezhetnek ESG-nek és fenntarthatónak.
Ennek a folyamatnak részeként folyamatosan frissítik az Európai Unió zöldre festés (greenwashing) elleni szabálykönyvét és a már említett fenntartható finanszírozás közzétételi rendeletét.
Tehát az ESG-keretrendszer folyamatos tisztuláson megy keresztül, de a számok azt mutatják, hogy a befektetők még mindig bíznak benne, és tőkéjüket sem vonják ki az ilyen alapokból.
Mit hoz a jövő Európában?
Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta, 2024 januárjában pedig hatályba lépteti a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvét (CSRD), amely az európai zöldmegállapodást is támogatja. Az irányelv az unió szabályozott piacain jegyzett, 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatokra lesz érvényes. A jogszabály megköveteli majd a vállalati jelentések további részletezését és kiterjeszti az érintettek körét – számolt be az EY.
