BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Vezet a Szabadságpárt, már az osztrák baloldal is migránsozik

Az első magyar határkerítés megépítése óta eltelt években lassan, de biztosan fordult a bevándorlásellenesség irányába az osztrák politika. Az év végén megtorpedózták a bolgár és a román csatlakozást a schengeni övezethez, a népszerűségi listán átvette a vezetést a Szabadságpart, az év elején pedig már a baloldal véleménye is megfordult.

Felejtős már az ibizai botrány Ausztriában. Bár az érintett egykori szabadságpárti (FPÖ) Heinz-Christian Strache korrupciós ügyében épp kedden esedékes bírósági ítélet felelevenítheti a három éve történteket, a bevándorlásellenes párt nemcsak túlélte, hanem az év végére a közvélemény-kutatásokban az élre ugrott.

Mecset Bécsben – Fotó: Joe Klamar / AFP

Az Osztrák Néppárttal (ÖVB) közös kormányzásnak véget vető, és a Zöldeknek a kormányba utat nyitó Strache-ügy csak döccenőnek bizonyult a párt számára, és erősödésükkel párhuzamosan fordult el egyre inkább Ausztria a néhány éve az illegális bevándorlási hullámot üdvözlő hangulattól. 

Már népszerűbb az FPÖ, mint mikor kormányra került

A korrupciós botrány hatására az FPÖ a rákövetkező előre hozott választások után kiesett a kormányból, a helyét a Zöldek vették át, és a népszerűsége 16 százalék alá esett vissza. Az év végi közvélemény-kutatások szerint azonban már rekordot jelentő 28 százalékon áll a Herbert Kickl vezette párt.

Herbert Kickl, az FPÖ elnöke – Fotó: Florian Wieser/AFP

Ez az eredmény majdnem háromszorosa a 2020. áprilisi mélypontnak, és ezzel ők a legtámogatottabb párt a 25 százalékos ellenzéki Szociáldemokraták (SPÖ) és Karl Nehammer kancellár 21 százalékos ÖVP-je előtt.  

Népszerűbbek, mint amikor az Európai Unión belül hatalmas felhördülést okozva Strache vezetésével 2017-ben kormányra kerültek. A támogatottságuk növekedése nem annak köszönhető, hogy „moderálódtak” volna, behúzódva a mérsékelt középre, ellenkezőleg, a közép mozdult feléjük.

A Financial Times keddi cikkében Udo Landbauert, az FPÖ egy feltörekvő tartományi vezetőjét idézte, aki szerint az északkelet-ausztriai Sankt Pöltenben már annyi a külföldi menedékkérő, hogy lassan egy második várost kell építeni. 

Ez felveti  a kérdést, mi legyen a neve: Sankt Iszlámábád, vagy Erőszakoló város?

 – mondta a magyar határ osztrák oldalán lévő Miklóshalma rendőrsége előtt.

Akár csak néhány hónappal ezelőtt, ez a nyelvezet ritka volt a főáramú osztrák politikában – jegyezte meg a lap.

Nem csak a nyelv változott, a politika is

Egy hónappal ezelőtt nagyon sokan megütköztek rajta Európában, az üzleti életben és a politikában is, hogy az osztrákok, támogatva a szomszéd Horvátország csatlakozását a határellenőrzés nélküli utazást biztosító schengeni övezethez, ugyanezt megvétózták Bulgária és Románia esetében.

A románok dühödten reagáltak.

Benyújtja a számlát Románia az osztrákoknak a schengeni vétóért

A bukaresti turisztikai miniszter eltanácsolja a romániai turistákat az ausztriai sízéstől, sokan megszüntetik az osztrák bankoknál fenntartott számlájukat, szóba került egy 200 millió eurós havi követelés is.

A döntés a két keleti uniós tagállam blokkolásáról teljes mértékben azért született, mert az FPÖ előretörése riadalmat keltett a Néppárt köreiben – mondták a brit lapnak név nélkül nyilatkozó pártbennfentesek és kormányzati döntéshozók. A döntést még a Szociáldemokraták is támogatták, pedig a pártvezérük, Pamela Rendi-Wagner korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a migrációs válság mítosz.


Az SPÖ aztán – amely mostanában hiába végez az élen a választásokon, kormánykoalíciót alakítani sem voltak képes – az év elején nyíltan előjött a farbával. Rendi-Wagner Klagenfurtban – amely egy FPÖ-bázis délen – kimondta: az európai menedékrendszer nem működik, és Ausztriának a svájciakkal és a németekkel szövetséget kellene létrehoznia a probléma kezelésére. 

Csökkentenünk kell a szabályellenes migrációt, meg kell előznünk azt

– mondta a baloldali vezető karintiai kormányzó Peter Kaiserrel és Michael Ludwig bécsi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. A szövetségnek együttesen kellene tárgyalni azokkal az országokkal, ahonnan a menekültek érkeznek – mondta, konkrétan meg is nevezve Marokkót és Tunéziát. Az együttműködésnek az illegális migránsok gyors visszatoloncolását is tartalmaznia kellene – tette hozzá.

Mindezt nem a Szabadságpárt mondta, hanem a Szociáldemokraták, akik korábban dühödt hangvételű kirohanásokban ítélték el a magyar határkerítés építését.

Alsó-Ausztriában január 29-én tartományi szavazásokat tartanak, de legkésőbb 2024-ben országos törvényhozási választások is jönnek Ausztriában.

A gazdasági bajok feszítik az osztrák politikát

Az FPÖ népszerűségének növekedése mögött a FT által megszólaltatott szakértők szerint a tavaly felerősödött gazdasági problémák, az infláció és az energiaválság áll az orosz földgáztól korábban erősen függő országban, miközben újra növekszik a bevándorlók beáramlása.

A választók közül sokan nagyon rossz hangulatban vannak. A populisták számára érett a helyzet, hogy előnyt merítsenek ebből

– idézték Marcus Howt, a VE Insight politikai kockázati tanácsadó cég kutatási vezetőjét. Mindez az FPÖ tartós megerősödését eredményezheti.

Magabiztosan újrázott az osztrák elnök, de sorjázik a baj

Alexander Van der Bellen Karintia kivételével minden tartományban abszolút többséget szerzett, így újabb hat évig a független politikus lesz Ausztria elnöke. Az ország gazdasága eközben a recesszió rémével szembesül.

Amikor a Szociáldemokraták és a Néppárt is az FPÖ-t utánozza, populista megoldásokat javasolva komplex problémákra, a szavazók miért a másolatot választanák az eredeti helyett?

– tette fel a kérdést az elemző. 


 

 

 

 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.