Az egyre fokozódó geopolitikai feszültségek ellenére több mint 34 milliárd dollárral nőtt az amerikai–kínai kereskedelmi forgalom mértéke: 2021-ben 656,4 milliárd dollárt tett ki, tavaly pedig elérte a 690,6 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok Kínába irányuló exportja 2,4 milliárd dollárral, 153,8 milliárd dollárra emelkedett az előző évben, míg a távol-keleti országból származó 31,8 milliárd dollárral 536,8 milliárd dollárra növekedett 2022-ben – derül ki az amerikai Kereskedelmi Minisztérium adataiból.

Metaphor,Image,Of,United,States,Of,America,And,China,Trade
Metaphor image of United States of America and China trade war tariffs as two opposing container cargo and airplane over the port as an economic taxation dispute over import and exports concept
Új hidegháború? A kereskedelmi adatok alapján nem úgy tűnik.
Fotó: Shutterstock

Mindez közel 383 milliárd dolláros kereskedelmi többletet eredményezett Peking javára.

A Kínával szembeni deficit 8 százalékkal nőtt 2021-hez képest, ami a 2018-as 419,4 milliárdos hiányt követően a valaha mért legnagyobb adat. Washington elsősorban mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket (például kukoricát, gabonát, szójababot) szállított az ázsiai országba, ahonnan elektronikai, ruházati és más késztermékeket importált.

Az amerikai-kínai kereskedelmi forgalom mértéke
 

Mindez alaposan rácáfol a washingtoni kommunikációra, amely a leválást sürgeti a kínai gazdaságról. Az elmúlt években egyre feszültebbé váltak a kínai–amerikai kapcsolatok, Washington gazdasági és technológiai háborút indított Peking ellen, valamint egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború, orosz-ukrán háború és szankciók) vitázik egymással a két nagyhatalom. Most például egy kém léggömb miatt akadtak nézeteltérések. Mindezek ellenére a amerikai–kínai kereskedelmi forgalom folyamatosan nőtt az elmúlt két évtizedben, aminek a geopolitikai feszültségek sem szabnak határt.

Kína az Egyesült Államok harmadik legfontosabb partnere, Amerika teljes kereskedelmének 13 százalékát adta tavaly.

Az első Kanada volt 14,9 százalékkal és 793,8 milliárd dolláros forgalommal, míg Mexikó a második 14,7 százalékkal és 779,3 milliárddal. Vietnám a 10. helyről a nyolcadikra ugrott: Ázsia leggyorsabban fejlődő gazdaságával az áruforgalom közel 139 milliárd dollárt tett ki. A növekedést szinte teljes egészében a 100 milliós délkelet-ázsiai országból származó amerikai import adta, mivel a vállalatok áthelyezték a termelésük egy részét Kínából Vietnámba.

Az Európai Unióval folytatott mértéke meghaladta a 900 milliárd dollárt, de az amerikai kereskedelmi minisztérium az EU-t nem egyben, hanem országonként nézi, így az unió nem szerepel a legfontosabb kereskedelmi partnereket taglaló listán sem.

Kína kiszorította Washingtont a fekete kontinensről, egyre többet kereskedik Afrikával

Kína többet exportál Afrikába, és növelte a behozatalt is: főleg nyersanyagokat, energiahordozókat és mezőgazdasági cikkeket vásárol a kontinensről, cserébe késztermékeket szállít. Mindez kereskedelmi többletet eredményezett Peking javára, ami egyben a régió legnagyobb befektetőjének számít.