Svájc szövetségi igazságügyi hivatala korábban létrehozott egy munkacsoportot, hogy állapítsa meg: elkobozható-e az orosz oligarchák pénze. Számos nemzetközi szereplő és nemzeti parlament ugyanis már hónapok óta erre kéri az alpesi országot, s hogy a pénzzel segítse a megtámadott Ukrajnát.
Fotó: Getty Images
A munkacsoport megállapította, hogy a svájci jog szerint nem megengedett a jogosan szerzett magánvagyonok kártalanítás nélküli kisajátítása. Így a javaslata alapján a svájci szövetségi tanács szerdán meghozta a döntést:
az orosz magánvagyon elkobzása aláásná a svájci alkotmányt és a fennálló jogrendet, valamint sértené az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Hozzátették, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát.
A svájci bankok is egyetértenek azzal, hogy jogtalan lenne az elkobzás. Véleményük nem meglepő, már csak azért sem, mert csak Zug kantonban 30 ezer orosz hátterű céget jegyeztek be.
Svájc már több szankciót is érvénybe léptetett Oroszország ellen. A gazdasági minisztérium decemberi közlése szerint ezek keretében
7,5 milliárd svájci frank, átszámítva 2 884 ezermilliárd forint értékben fagyasztottak be pénzügyi eszközöket.
Ezen túl Svájc az olajárkorlátozását is magáénak vallja, továbbá a decemberben elfogadott, legújabb uniós szankciós csomaghoz is csatlakozott. Az intézkedésben további kétszáz személyt szankcionált, és olyan új korlátozásokat jelentett be, mint a repülőgépek és drónok motorjaira kiterjedő exporttilalom – írta meg a Reuters.
A szankciókban való részvétele miatt Oroszország már augusztustól nem tekinti semleges országnak Svájcot.
