Amint az várható volt, az egymást követő harmadik kamatdöntő ülésén sem nyúlt a 7,5 százalékon álló rátához az orosz jegybank (CBR), ám könnyen lehet, hogy hamarosan igazítani kényszerül gazdaságtámogató pénzügyi feltételein, mert az inflációs kockázatok nőnek, a pénzromlás április óta tartó folyamatos csökkenése visszafordulhat. A katonai mobilizálás, amely a háborúban a szakértők helyett növeli Oroszország győzelmi esélyeit, a hazai gazdaságban feszültségeket teremt.
Az ukrajnai háború kitörése után két hónappal az orosz megközelítette a 18 százalékot, de a hazai kereslet visszaesése közepette decemberre 11,9-re mérséklődött. Pénteki közleményében azonban a CBR azt közölte, hogy az év eleje óta gyorsul a drágulás, különösen a változékony gyümölcs- és zöldségárak esetén, és ehhez hozzájárul a rubel év végi gyengülése is.
A jegybank nem változtatott év végi 5,7 százalékos inflációs előrejelzésén, de a kockázatokról azt írta, hogy rövid távon az emelkedés rizikója meghaladja a csökkenését, középtávon pedig felfelé mutat.
Ha az inflációs kockázatok intenzívebbé válnak, a bank a következő ülésein megfontolja a kamatemelést
– írta a közlemény. A CBR tavaly a háború kitörése után 20 százalékra kényszerült felemelni a fő kamatot, de aztán a gazdaságot segítve az őszre 8 százalék alá vitte le,
szembehaladva a nemzetközi kamatemelési trenddel. Ennek szakadhat most vége.
Sajtótájékoztatóján Elvira Nabiullina, a bank elnöke még mindig mérsékeltnek nevezte az infláció nem változékony összetevőire a bank szerint nehezedő nyomást, de a kamatok idei emelését valószínűbbnek tartja a csökkentésénél, és a jelen helyzetről ezt mondta:
Még nincsenek teljes körű adataink a januári inflációról, de a heti számok azt mutatják, hogy az árnövekedés üteme valószínűleg tavaly április óta a legmagasabb szintre emelkedett.
A bank kommunikációja messze szigorúbb a vártnál, hiszen az inflációs kockázatok felépüléséről és a kamatemelés lehetőségéről szólt – kommentálta jegyzetében a Capital Economics.
Már korábban is jeleztük, hogy a kockázatok ebbe az irányba mutatnak, és most legalább 50 bázispont kamatemelés látszik valószínűnek a második negyedévben
– tették hozzá a szakemberek.
Orosz–ukrán háború 352. nap - friss hírekFolytatják lassú előrenyomulásukat az oroszok, az éjjel során szinte minden ukrán régióban bombariadó volt. |
A bank a gyorsuló kormányzati költekezést, a romló külkereskedelmi feltételeket és a munkaerőpiaci helyzetet emelte ki az inflációt generáló tényezők közül.
Az orosz háztartások a háború közepette óvatosak maradnak a költekezésben. A gazdaság 2,5 százalékkal esett vissza tavaly, sokkal kevésbé, mint a legtöbb elemző várta a konfliktus kitörésekor, és az év végi, valamint a 2023 eleji üzleti és fogyasztói aktivitási, illetve külkereskedelmi adatok a CBR szerint azt sugallják, hogy a teljesítmény jobb, mint a bank októberi gazdasági előrejelzéseiben.
Ugyanakkor a kapacitást a termelés növelésére jórészt korlátozza a helyzete, és ez inflációs tényezőként jelentkezik, hiszen a a rekordalacsony szint közelében maradt, és ilyen körülményke között a termelékenység növekedése elmaradhat a reálbér-növekedés mögött – állítja a bank. (Ami Európát illeti, a reálbérek uniószerte csökkentek tavaly, és ez a trend nem ért véget.)
A munkaerőhiány sok iparágban növekszik a részleges mobilizálás és vállalati munkaerőkereslet általános növekedése közepette
– írta a bank.
