BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A team of electricians is seen working to restore a power

A lakosság haragja tehet keresztbe az ukrán áramexportnak

Az ukrán energetikában az egyik legnehezebb és legérzékenyebb kérdés az Európai Unióba irányuló villamosenergia-export helyreállítása. A folyamatos többórás áramszünetek megszűnése óta folynak a viták a kérdésben, többen az energiarendszer elleni támadások megújulásától tartanak. Az eddigi bombázások következményeinek helyreállításához azonban pénzre van szükség.

A feszültséget jól mutatja, hogy ha megtiltják a villamos energia kivitelét, akkor a többlettermelés kárba vész. Emellett Ukrajna egy éve csatlakozott az ENTSO-e villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatához. Ennek köszönhetően néhány hónap elteltével az ország megkezdte az elektromos áram exportját az Európai Unióba. A külföldi értékesítés június 30-án a romániai szállításokkal indult, majd később Szlovákiába, Moldovába és Lengyelországba is megérkeztek az Ukrajnában megtermelt kilowattok. 
Ebből 

a legnagyobb haszna az Ukrenergónak származott, az ukrán állami energiavállalat ugyanis rövid időn belül több mint 5 milliárd hrivnyával gazdagodott. 

Az ukrán és az európai piacon tapasztalható óriási árkülönbség lehetővé tette a piaci szereplők számára, hogy nyereségessé tegyék az üzletet, beleértve az áramtermelőket és áramkereskedőket is.

A team of electricians is seen working to restore a power
Fotó: SOPA Images


 

Az exportbevételeket tekintve hamar kiderült, hogy a külföldre való villamosenergia-értékesítés teljes mértékben fedezi Ukrajnának az orosz gáztranzit visszaszorításából származó veszteségeit, sőt, annak elhagyását is lehetővé teszi.


A jólét azonban nem tartott sokáig, az energetikai infrastruktúra elleni első nagyszabású, október 10-i támadás után világossá vált, hogy az ukrán energiaügyi minisztérium hamarosan leállítja az áram exportját. Másnap mindez meg is történt.
A tél folyamán fel sem merült a kereskedelmi áramlások helyreállítása, hiszen ez idő alatt az energiarendszer 15 rakétatámadást és 18 kamikazedrón-támadást élt túl. A közelmúltban azonban ez a kérdés nyilvános vitát váltott ki az ukrán lakosság és a döntéshozók körében. 
A fűtési szezon kezdete előtt az illetékesek azt mondták, hogy Ukrajna történetében ez a tél lesz a legkeményebb. Jóslataik valóra váltak, a rakéta- és dróntámadások az ország energiarendszerének több mint felét károsították vagy teljesen tönkretették. Minden nehézség ellenére a legtöbb megyében 2023. február közepére stabilizálták az energiaellátás helyzetét.
Ezt követően először Andrij Herusz, a parlament energetikai, lakásügyi és kommunális bizottságának vezetője utalt az áramexport újraindításának lehetőségére, később pedig kollégája, Inna Szovszun parlamenti képviselő is a külföldi értékesítés mellett agitált.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter (aki döntésével zöld utat adhat az áramexportnak) azt mondta, a kérdés „terítéken van”, ám van egy „de”. Szerinte először helyre kell állítani az áramellátást azokban a régiókban, ahol még mindig sérültek a hálózatok. 
Sokak szerint azonban ez a kérdés inkább politikai, mint technikai. Utóbbi szempontjából ugyanis már most az export élénküléséről beszélhetünk.


Miért félnek az export újraindításától?
 

Az oroszok világos célokkal kezdték az energiaterrort. A Kreml Ukrajna gazdasági potenciáljának lerombolását tervezte, ezáltal tömeges elégedetlenség kiváltásán dolgozott. E forgatókönyv megvalósítása érdekében 

nagyszabású műveleteket hajtottak végre a harctéren, illetve hozzáláttak a pszichológiai hadviselés megvalósításához is. Álhíreket terjesztettek, amely szerint a kormány külföldön árulja az áramot, miközben a lakosság sötétben éli a mindennapjait.

 Éppen ezért, miközben egyes régiókban továbbra is fennáll az energiaellátás problémája, a kormány fél az export újraindításától.
Az energiaügyi miniszter hangsúlyozta, a termelés maradéktalanul kielégíti a fogyasztói igényeket, sőt kapacitástartalékuk is van. Vagyis jelenleg több áram van az országban, mint amennyire az összes fogyasztónak szüksége lenne. Egyes megyékben azonban továbbra is vannak rövid ideig tartó áramkimaradások, amelyek az elektromos vezetékek, kábelek vagy alállomások károsodásának következményei. Ezekben a létesítményekben tartanak a javítási munkálatok. 
Haluscsenko kifejtette, 

Ukrajnában a nap bizonyos óráiban többlettermelés van, amely egyszerűen kárba vész, így emiatt több tíz millió hrivnya megy veszendőbe. 

Az áramexport támogatói szerint az Ukrenergo kivitelből származó bevételeiből megvalósulhatna a hálózatok gyors javítása, csökkenne a pénzügyi egyensúlyhiány a piacon, a fennmaradó összegeket pedig a zöldenergiát termelők kifizetésére fordíthatnák. Emellett az Európai Unióba irányuló villamosenergia-export több EU-s országban kiszoríthatná az orosz tüzelőanyaggal működő erőműveket.
Az ukrán kormány még nem szánta el magát erre a lépésre, pedig szakértők szerint a technikai lehetőség adott, a gazdasági logika ugyanis azt mondatja, hogy nyitni kell. A politikai kockázatok azonban mérvadóbbnak bizonyulnak: a döntéshozók tartanak a lakosság elégedetlenségétől, ezért kivárnak. Kérdés, hogy meddig. Közben napról napra dobja ki az energiát a háborúban álló ország, amelyik költségvetésének minden egyes hrivnya bevételre szüksége lenne...

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.