Ausztrália várhatóan a következő két évtizedben öt Virginia-osztályú amerikai atom-tengeralattjárót vásárol a Washington, Canberra és London között létrejött, mérföldkőnek számító AUKUS védelmi megállapodás részeként. A felfegyverkezési hullám komoly kihívást jelentene Kínának, amely elítélte a szövetséget – írta a BBC.
Fotó: AFP
Az AUKUS-paktum néven ismert megállapodásnak a tengeralattjáró-vásárlás csak az első lépése, a cél a 2030-as évek végén egy teljesen új, brit tervek és amerikai technológiák felhasználásával épített tengeralattjáró-osztály bevezetése lesz.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn San Diegóban fogadja Ausztrália és Nagy-Britannia vezetőit, hogy felvázolják a katonai fejlesztésről szóló terveket, amelyek a tengeralattjárók mellett egyéb csúcstechnológiák megosztását is magukban foglalják.
Kína elítélte a nyugati szövetségesek együttműködését, ami nem meglepő, hiszen az AUKUS célja, hogy ellensúlyozza az ázsiai nagyhatalom katonai jelenlétét a Dél-kínai-tengeren és Tajvan közelében. Emellett történelmi lépésről van szó, mivel eddig egyedül öt nukleáris fegyverekkel ellátott államnak volt atom-tengeralattjárója, és ennek a csoportnak a bővítését eddig a legtöbb nemzetközi szervezet ellenezte.
A megrendelés első szakaszának a befejezéséig, várhatóan 2027-ig az Egyesült Államok több tengeralattjárója is Ausztrália partjainak közelében lesz, hogy átmenetileg megerősítsék a szövetség tengeri haderejét a térségben.
Az ausztrál haditengerészet flottája jelenleg hat hagyományos meghajtású, Collins-osztályú tengeralattjáróból áll, amelyek élettartamát 2036-ig hosszabbították meg. Ezekkel szemben a nukleáris járműveknek több előnnyel is van, például sokkal tovább tudnak a víz alatt maradni és a felderítésük is nehezebb.
Az AUKUS-megállapodás részeként Ausztrália jelenleg három Virignia-osztályú tengeralattjárót vásárol, amelyet ötre bővítene ki.
Fotó: Han Lin / Xinhua / AFP
A Fehér Ház az amerikai kongresszussal tárgyal, hogy támogatást szerezzen azokhoz a jogszabály-változtatásokhoz, amelyek szükségesek az új tengeralattjárók fedélzetén lévő, fokozottan védett nukleáris meghajtó- és szonárrendszerek technológiatranszferéhez, mivel ipari és katonai titkokról van szó.
Az AUKUS várhatóan Ausztrália eddigi legnagyobb védelmi projektje lesz, és mindhárom részt vevő országban több ezer munkahelyet hoz létre.
Az elkövetkező öt évben több száz ausztrál munkás és tengerész látogat az amerikai tengeralattjáró-gyárakba és hadikikötőkbe, hogy megfelelő szaktudáshoz és kiképzéshez jussanak. Ez a jelentős munkaerőhiányra is megoldást nyújt, ugyanis az amerikai hajógyárakban nagy szükség van a dolgozókra a tengeralattjárók megépítéséhez.
Egyelőre nem világos, hogy a projekt milyen hatással lesz az USA saját haditengerészetére, amely szintén bővítené a tengeralattjáró-flottáját. A kongresszusi hajóépítési terv alapján évi 1–3 tengeralattjáró gyártásával számolnak, és 2052-re 60-69 nukleáris járművel nőne meg az arzenáljuk.
Az AUKUS bejelentése komoly diplomáciai vitát robbantott ki Ausztrália és Franciaország között, mivel korábban a két ország hasonló megegyezést kötött az ausztrál tengeralattjáró-flotta bővítéséről. Az ügy kifejezetten fájdalmas volt a franciák számára, mivel nemcsak lemaradtak egy drága katonai megrendelésről, de az új szerződésről sem tájékoztatták őket.
Ám az utóbbi hónapokban a két fél kibékült, és Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Ausztrália továbbra is vásárolhat tőlük, ha meggondolja magát.
