A költségvetési vita nem csupán a pártokat, hanem a szavazókat is megosztja az Egyesült Államokban. Egy friss felmérés eredménye szerint a közvélemény gyakorlatilag lehetetlent vár el a kongresszustól: csökkenteni az állam méretét és a kiadásokat, egyúttal a jelenleginél több pénzt fordítani a legnépszerűbb és egyben legköltségesebb programokra.

NEW YORK, USA - JANUARY 15 2017: Street portrait of an african american beggar who is sitting on the street asking for change
Párthovatartozástól függ, ki mire költene többet az állam pénzéből.
Fotó: Shutterstock


Joe Biden a márciusban bemutatott költségvetés tervezetében majdnem háromezermilliárd dollárral ígéri csökkenteni a deficitet a következő tíz évben. A terv azonban a gazdagok megadóztatását és újabb kiadásokat is tartalmaz, a republikánus törvényhozók ezért hallani sem akarnak róla. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus vezetője váltig állítja, hogy folyamatosan egyeztet a Fehér Házzal, a párt azonban eddig nem állt elő saját tervvel a kiadások csökkentésére, a felvetett ötleteik pedig igen népszerűtlenek. Márpedig másfél év múlva elnök- és törvényhozási választás lesz, és ilyenkor a szavazók árgus figyelemmel lesik, mit ígérnek a voksukért cserébe a politikusok.
A közvélemény hasonlóképpen határozatlan. Az Associated Press és a NORC Center for Public Affairs Research 1081 felnőtt megkérdezésével március közepén készített közös felméréséből kiderül, hogy 

tíz amerikaiból hat úgy gondolja, hogy az állam túl sokat költ, és csak 16 százalék azt, hogy túl keveset.

 A gondolkodást az AP szerint a koronavírus-járvány és az annak terheit csökkenteni hivatott hatalmas segélyprogramok változtatták meg, három éve ugyanis a mostani 60 százalékkal szemben csak 37 tartotta fontosnak a kiadások megvágását.

San,Diego,,California,And,Tijuana,,Mexico,International,Border,Wall,With
A határvédelem inkább a republikánusoknak és az időseknek fontos.
Fotó: Sherry V Smith

Jól mutatja, milyen jelentős összegről van szó, hogy becslések szerint a szövetségi kiadások a következő években várhatóan a teljes amerikai mintegy 24 százalékát teszik ki, míg egy évtizede még csak a 20,5 százalékát. Az arány pedig valószínűleg növekedni fog, mivel a népesség elöregedése miatt többet kell fordítani társadalom- és egészségbiztosításra. Ezt egyébként az emberek nem is bánják, 

a válaszadók mintegy 58–65 százaléka szerint most nem fordít az állam elég pénzt egészségügyre, a Medicare állami egészségbiztosítási programra, valamint társadalombiztosításra.

Hasonlóképpen 65 százalék tartja elégtelennek az oktatásra fordított összeget, míg nagyjából felük adna többet a jelenleginél a határbiztonságra, gyermekgondozási támogatásra, kábítószer-rehabilitációra, környezetvédelemre és bűnüldözésre.
Ezzel szemben 69 százalékuk szerint túl sok pénzzel segít az Egyesült Államok más országokat, például Ukrajnát. A külföldi segélyek jelentős megvágása azonban a hírügynökség szerint gyakorlatilag semmilyen hatással nem lenne a kormányzati kiadásokra, mivel azoknak nem egészen egy százalékát teszi ki.
A hadsereg ügyében teljesen megosztott a közvélemény: harmaduk szerint túl keveset költenek rá, majdnem ugyanekkora hányad szerint túl sokat, a harmadik harmad szerint pedig pont annyit, amennyit kell.

Ill,Black,Man,Calling,Doctor,Having,Runny,Nose,Suffering,From
Egészségügyre többet költene az amerikaiak többsége.
Fotó: Shutterstock

Mindkét párt szavazóinak többsége egyetért abban, hogy többet kellene fordítani infrastruktúrára és társadalombiztosításra, 

a részleteket illetően azonban már megmutatkoznak a nézetkülönbségek.

 A republikánusok 65, a demokraták 19 százaléka szerint költenek túl sokat támogatásra a nagyvárosokban. A környezetvédelmi kiadásokat előbbiek mintegy fele, utóbbiaknak alig hat százaléka sokallja. A republikánusok inkább a hadseregre, a bűnüldözésre és a határbiztonságra költenének többet, a demokraták a szegények megsegítésére, környezetvédelemre, gyermeknevelési támogatásra, kábítószer-rehabilitációra és tudományos kutatásra.
Életkortól függően is változnak a prioritások. A fiatal felnőttek keveslik a környezetvédelemre és a nagyvárosi támogatásra fordított összeget, az idősebbek több pénzt költenének az infrastruktúrára, hadseregre, bűnüldözésre és határbiztonságra. A 30 és 44 év közöttiek azt látnák szívesen, ha a szövetségi kormány oktatásra szánna több pénzt, ami nem csoda, hiszen legnagyobb valószínűséggel ennek a korosztálynak van iskoláskorú gyermeke.