Sokszor csörög a telefon mostanában a Kazatomprom állami uránbányászati vállalatnál. A kelet-európai áramtermelők ugyanis csökkenteni kívánják az Oroszországtól való függésüket, és a közép-ázsiai, egykor szovjet tagköztársaságtól vennék meg a szükséges alapanyagokat. Persze a kazah cég is lépett, felpörgették az urántermelést, tartalékokat képeznek, hogy vevőiket minél hamarabb ki tudják szolgálni.

KAZAKHSTAN - OCTOBER 18: A Kazatomprom employee works at a computer monitoring station in Kyzemshek, Kazakhstan, on Thursday, Oct. 18, 2007.
Egyre feszítettebb a tempó a Kazatompromnál

2025-től szállíthatjuk mi a dúsított uránt, ezért keresnek meg minket a legtöbben – mondta a Kazatomprom vezérigazgatója, Jerzsan Mukanov, aki szerint a geopolitikai bizonytalanságok újraírják a nukleáris fűtőanyag útját, egyes áramtermelők nagyobb készletekkel képzelik el a jövőt. 

Felkészülünk a több megrendelésre, hogy a piacról érkező megkereséseket hamar ki tudjuk szolgálni

– összegzett a vezérigazgató.

Egyelőre az orosz pörög

Minden Oroszországtól való függetlenedési törekvés ellenére semmit sem csökkent az agresszor, szankciók alá helyezett ország nukleáris exportja. Az Egyesült Államok is igyekszik csökkenteni az Oroszországból származó dúsított urán behozatalát, nem is beszélve Európa keleti feléről. Ugyanakkor 

a törekvések egyelőre nem voltak elegendők arra, hogy csökkentések az orosz exportot – Ukrajna inváziója óta csak nőtt az orosz nukleáris kivitel, ami egyébként a háborút finanszírozó Kreml fontos bevételi forrása. 

Emellett még akár Moszkva részéről nyomásgyakorlásra is alkalmas eszköz lehet.

Megalapozottak lehetnek a Kazatomprom szép reményei, ugyanis 

az urán iránti globális kereslet várhatóan körülbelül egyharmadával növekszik az elkövetkező hét évben a Nukleáris Világszövetség tavalyi előrejelzése szerint. A reaktorok kapacitása emellett 16 százalékkal növekedhet. 

Ezt a felívelést lovagolná meg Kazahsztán, az ország biztosítja ugyanis a globális urántermelés 40 százalékát, ami idén 22 ezer tonna nyersanyag kibányászását jelentheti.

Valóban a kereslet felpörgésével számolunk, de egyáltalán nem vagyunk érdekeltek az árak robbanásszerű növekedésében

– mondta Mukanov.

(211112) -- NUR-SULTAN, Nov. 12, 2021 (Xinhua) -- Workers work at a nuclear fuel assemblies plant built by a Chinese-Kazakh joint venture in Ust-Kamenogorsk, Kazakhstan, Nov. 10, 2021. A nuclear fuel assemblies plant built by a Chinese-Kazakh joint venture was put into operation on Wednesday in the city of Ust-Kamenogorsk in the East Kazakhstan Region, the press service of China General Nuclear Power Corporation (CGNPC) Uranium Resources Co. Ltd said. With an operation period of 20 years, the project is jointly funded by CGNPC Uranium Resources and Kazakhstan's national atomic company Kazatomprom.
Fotó: AFP


Az uránbányászat a fűtőanyaggyártás elejét jelenti. A kibányászott ércből sárga „pogácsákat” készítenek, majd gázzá alakítják, és dúsítják, elválasztják az urán–235 izotópot. Ez ugyanis nélkülözhetetlen az energiatermeléshez szükséges láncreakció fenntartására.  

KAZAKHSTAN - OCTOBER 18: Uranium concentrate, commonly known as U3O8 or yellowcake, sits in the Uvanas processing facility near the East Mynkuduk uranium deposit in Kyzemshek, Kazakhstan, on Thursday, Oct. 18, 2007. Yellowcake is the end-product of the in-situ leaching process employed in the nearby East Mynkuduk uranium mine.
Fotó: Bloomberg

Kínai út

A Kazatomprom is szeretné a szállításaival elkerülni Oroszországot. Ennek érdekében idén egy új exportút megnyitását tervezi, az uránt az egyik kínai kikötőn keresztül szállítanák – mondta a vezérigazgató. A cég most Oroszországon keresztül szállítja az erőművek üzemanyagát a Kaszpi-tengeren át egészen a Fekete-tengerig. 

A kínai útvonal kiépítése azért is szerencsés lenne, mert így könnyebben ki tudná szolgálni a gombamód szaporodó kínai atomerőmű-parkot is.

 A vezérigazgató szerint ez azért is kedvező lenne, mert „Kína célja, hogy megszakítás nélküli, hosszú távú ellátása legyen”.

Kazatomprom – a nemzeti urán szolgáltató

Odahaza Kazahsztánban a Kazatomprom kiemelt társaságként, egyfajta „nemzeti vállalatként” működik. Ez pedig több előnyt biztosít számára: közvetlenül van joga tárgyalni a kormánnyal, ez megkönnyíti a bányászati tevékenységhez nélkülözhetetlen talajhasználati megállapodások, bányászengedélyek megszerzését. 
Az uránt gyakorlatilag teljes egészében exportálják, mert Kazahsztánnak nincs atomerőműve az egykori szovjet építésű BN350-es reaktor 1992-es leállítása óta. Ugyanakkor az atomenergia hasznosítása társadalmi vitát generál a közép-ázsiai országban. Kazahsztán rendelkezik a világ legnagyobb uránkészletével, az ország első kereskedelmi lelőhelyét (Kordajszkoje) 1951-ben tárták fel. További feltárásokkal, az 1960-as évek végére  a kaszpi-tengeri ország lett a világelső az uránkészletek terén. Jelenleg 56 azonosított lelőhely található a Kazah Köztársaságban, amelyekben 450 ezer tonna uránt meghaladó készletek és erőforrások találhatók. A Kazatomprom 14 lelőhelyből bányászik az uránt, amelyekből egy már kimerült.

A kazah tavaly 3,1 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, a 5 százalék alatt van, és az is csökkenésnek indult februári 21,3 százalékos csúcsáról. Márciusban 18 százalékos árindexet mértek.