Komoly riadalmat keltett a Silicon Valley Bank bedőlése, a Credit Suisse és a Deutsche Bank megingása, nem indokolatlanul – szögezte le a Növekedés.hu-nak adott interjúban Barcza György közgazdász.
Fotó: Fabrice Coffrini / AFP
A jelek egyelőre azt mutatják, hogy a piacok megnyugodtak.
Nem globális méretű válságról van szó, minden esetben lokális gondokkal kerültek szembe a pénzintézetek, a helyzet pedig semmilyen tekintetben nem mérhető a 2008-ashoz.
A Silicon Valley Bank bedőléséhez a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesés vezetett, amelyet az amerikai kormány nagymértékű élénkítő programmal próbált kezelni. Az elmúlt három évben ömlött az állami pénz az informatikai és technológiai szektorba, a hatalmas összegek pedig az ágazati cégek bankjaként számon tartott Silicon Valley Bankban kötöttek ki.
A pénzintézet betétállománya megháromszorozódott, de ezt nem tudta hitelként kihelyezni. A biztosnak tűnő amerikai állampapírokba fektetett pénz a kamatemelések miatt 30 százalékot veszített az értékéből.
A hírre a betétesek megrohanták a bankot, hogy hozzáférjenek a pénzükhöz, a pánikhangulat pedig átterjedt a befektetőkre is.
Az amerikai bank egy öngerjesztő folyamat áldozatává vált
– fogalmazott Barcza György, aki szerint a történteknek oka volt az is, hogy a bankvezetés alábecsülte az állampapírban rejlő kockázatokat. A szilikon-völgyi bank magával rántott még egy kisebb pénzintézetet is, majd a folyamat átterjedt a tengeren túlra.
Belerondított a bankcsőd jó néhány cég terveibeTovábbra is tetszhalott állapotban a globális IPO-piac, a Silicon Valley Bank csődje és a Credit Suisse vesszőfutása mellett nem kedvez a piaci széljárás a részvénykibocsátásoknak sem. A vállalatok alternatív forrásbevonási lehetőségeket keresnek. |
Itt pedig a 167 éves múltra visszatekintő Credit Suisse csődközelbe kerülése sokkolta az európai közvéleményt, amit tetézett, hogy a svájci pénzügyi rendszer nimbusza sokáig kikezdhetetlennek tűnt. Nemrég kiderült, hogy a Credit Suisse hosszú évek óta gyengélkedett, a csődtől pedig csak az állami közvetítéssel végrehajtott bankmentés óvhatta meg.
Technikailag ugyan nem csődölt be a bank, de segítségnyújtás nélkül valószínűleg rövid idő alatt bekövetkezett volna a legrosszabb.
A nagybankok összefogtak, és mentették a kisbankokat. Egy hétig tartott, most úgy tűnik, hogy stabilizálódott a helyzet
– mondta Barcza György. Hozzátette: a svájci bankmentés sikeressége csak hosszú távon mérhető, és a veszélyek nem szűntek meg.
Így szoktak kezdődni a recessziók.
Mentőcsomagokkal.
Már az idén recesszióval kell számolni, ami három, hat vagy kilenc hónap múlva okoz lassulást, ez pedig Amerikából indul majd, és onnan terjed át Európára.
A magyar gazdasággal kapcsolatban az igazán releváns kérdés az, hogy a globális hogyan fogja éreztetni a hatását, illetve hogyan fogja érinteni a magyar bankokat. Akkor majd kiderül, mennyire válságállók a magyar intézetek.
Itthon jó eséllyel számíthatunk növekvő munkanélküliségre, a vállalati profit csökkenésére, késedelmessé váló és rosszul teljesítő hitelekre, amelyek a bankrendszert is megviselhetik – összegezte a közgazdász.
Közel húsz közepes méretű amerikai bank esetében lát problémákat a Fehér HázDonald Trump elnöksége idején tágították ki az Obama-érában megregulázott középbankok játékterét. |
