Amerikai sajtóértesülés szerint a közösségi médiában rendkívül érzékeny, titkos információkat tartalmazó dokumentumok jelentek meg. A kiszivárgott amerikai titkosszolgálati iratok egy része a Pentagonból származhat, és szigorúan titkosnak minősül. Ezek többek közt taktikai információkat tartalmaznak az ukrajnai háborúról, beleértve az ország harci képességeit is. Más iratok pedig titkos forrásokból származó országelemzéseket tartalmaznak – közölte a The Washington Post.
Így derült ki az is, hogy a dél-koreai vezetés lehallgatása során a külügyi államtitkár azt mondta Kim Szunghan nemzetbiztonsági tanácsadónak, hogy ha adnak lőszereket az amerikaiaknak, akkor elképzelhető, hogy nem ők fogják felhasználni.
Ha valóban igaz, hogy az Egyesült Államok lehallgatta egy kulcsfontosságú ázsiai szövetséges vezetését, akkor az feszültséget gerjeszthet a két állam között, továbbá azt jelenti, hogy a dél-koreai elnöki hivatal épülete sebezhető a kémkedési kísérletekkel szemben.
A tervek szerint Jun Szukjeol elnök két hét múlva utazik az Egyesült Államokba, ahol Joe Biden amerikai elnökkel tárgyal. Szöulnak szüksége van az Egyesült Államok segítségére az egyre harciasabb Észak-Korea megfékezésében, valamint abban, hogy találjanak megegyezést arra is, hogy minimalizálják a félvezetőkre és az elektromos járművekre vonatkozó protekciós amerikai intézkedések negatív hatásait a dél-koreai gazdaságra. A látogatás azért is fontos, mert dél-koreai elnök 12 éve nem járt hivatalos úton Amerikában.
Az ügyben az amerikai és a dél-koreai fél is vizsgálatot indított.
„Még nem állapítottuk meg, hogy a jelentések igazak-e, ezért konzultálnunk kell az Egyesült Államokkal” – mondta egy magas rangú elnöki tisztviselő a Yonhap hírügynökségnek hétfőn, míg más dél-koreai prominensek megerősítették, hogy a két állam szövetsége szilárd.
Jun Szukjeol kritikusai szerint a dél-koreai elnök sebezhetőségnek tette ki a kormányt, amikor arról döntött, hogy megfelelő biztonsági intézkedések bevezetése nélkül, sietve áthelyeztette a hivatalát. A lépéssel Jun célja az volt, hogy könnyebben tudjon kapcsolatot tartani a nyilvánossággal.
Egy hétfői rádióinterjúban a legnagyobb ellenzéki párt egyik képviselője arra világított rá, hogy az áthelyezés során különböző kémeszközök keveredhettek más berendezések közé, valamint problémának nevezte azt is, hogy közvetlenül az elnöki hivatal mellett amerikai katonai bázis van. Kim Bjungjo demokrata párti képviselő felszólította a vezetést, hogy fontolják meg a két hét múlva esedékes elnöki csúcstalálkozót, emlékeztetve, hogy hasonló incidens után más országok lemondták az államvezetői viziteket.
Az, hogy Washington lehallgatja szövetségeseit, és egyéb úton kémkedik utánuk, nem meglepetés, mivel hasonló esetek már korábban is előfordultak. Ékes példa erre, hogy Angela Merkel német kancellár mobilját abban az időszakban hallgatták le, amikor Barack Obama elnökkel kivételesen jó kapcsolatot ápolt. Az Egyesült Államok saját határain belül is kémkedett a szövetséges államok ellen: a Nemzetbiztonsági Ügynökségtől kiszivárgott dokumentumok szerint 2013-ban Dél-Korea washingtoni nagykövetségét és tucatnyi más diplomáciai képviseletet hallgattak le.
