Az Egyesült Államok és szövetségesei nem adnak el félvezetőket Oroszországnak, azonban a kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy más államok ellátják Moszkvát a szükséges árukkal. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nagy visszaesés után az eurázsiai ország csipimportja ismét nőni kezdett.

Digital,Board,With,Flag,Of,Russia.,Microprocessor,Manufactured,In,Russian
Digital board with flag of Russia. Microprocessor manufactured in Russian Federation. Computer board. Production of microprocessors in Russia. Import of microprocessors to Russia.
Fotó: Shutterstock

A Silverado Policy Accelerator nevű agytröszt adatai szerint október és január között a behozatal minden hónapban a háború előtti átlagos szint 50 százalékát vagy annál is többet tett ki. Az nagy részét Kína adja. A Conflict Armament Research a harctéren felhasznált orosz fegyvereket vizsgálva megállapította: Moszkva a háború kezdete után gyártott csipekből készít fegyvereket – írja a New York Times.

Az amerikai Ipari és Biztonsági Iroda (Bureau of Industry and Security, BIS) dokumentuma szerint Örményország tavaly 515 százalékkal több félvezetőt importált az Egyesült Államokból és 212 százalékkal többet az Európai Unióból, mint 2021-ben. A kaukázusi ország ezután ugyanezen termékek 97 százalékát Oroszországba exportálta. Ez egyébként más nyugati termékekre is igaz: Törökország, Örményország, Kazahsztán és más közép-ázsiai országok megrendelik az árukat Európából és az Egyesült Államokból, 

majd szép haszonnal eladják azokat az eurázsiai országnak.

Az Egyesült Államok és az EU március végén tisztviselőket küldött az érintett országokba, hogy megpróbálják csökkenteni a kereskedelmet. A BIS vezetője szerint a törökországi látogatás sikerrel zárult, így Ankara leállítja a szabadkereskedelmi övezetben az Oroszországba irányuló átrakodásokat. A Silverado Policy Accelerator vezetője szerint a csipek bonyolult ellátási lánca nehezen átlátható, ráadásul évente 1,15 ezer milliárd félvezetőt adnak el a vállalatok, ám hogy ebből mennyi hova jut el, az gyakorlatilag követhetetlen. 

Ráadásul az országok többsége nem csatlakozott a szankciókhoz, és ez nem is áll érdekükben. Moszkva nem tehet mást, hiszen a túlélése múlik a retorziók kijátszásán, azt pedig az amerikai tisztviselők is elismerik, hogy Oroszország képes alkalmazkodni. A Fehér Ház célja, hogy minél kevesebb félvezető kerüljön az eurázsiai országba, az viszont kérdés, hogy az érintett államok miért állnának le a jövedelmező üzlettel. Ehhez kapcsolódik, hogy Örményország hagyományosan Oroszország szövetségese, míg a kínai–amerikai kapcsolatok romlása miatt Peking aligha fog szívességet tenni Washingtonnak.

Érik a botrány, a németek továbbra is kapják az orosz olajat

Hiába fogadkozott Berlin, hogy 2023-ra a németek teljesen függetlenítik magukat az orosz olajtól, a Handelsblatt értesülései szerint a szállítások ma is folynak, csak éppen átcsomagolva. Iparági bennfentesek úgy gondolják, hogy a kazahok az oroszoknak adják át az olajat – azok meg a saját olajukat pumpálják Németországba.