Az Egyesült Királyság csatlakozik az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség nevű (CPTPP) szabadkereskedelmi egyezményhez. London a tervek szerint várhatóan még idén tagja lesz a csoportnak, az adminisztratív feladatok elvégzése után. A partnerségnek jelenleg Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnám a tagja, míg Kína, Tajvan, Ecuador, Costa Rica és Uruguay jelezte a csatlakozási szándékát.

Fotó: Adrian Dennis / AFP

A megállapodás korábbi, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után, 2016. február 4-én írta alá tizenkét állam. Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori amerikai elnök 2017 januárjában, első munkanapján kiléptette az országot az egyezményből – írja a BBC.

London a Brexit után igyekszik globális kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni, emiatt a földrajzilag távoli, de gyorsan növekvő gazdaságok felé fordul.

A szigetország kereskedelmi egyezményről írt alá megállapodást Ausztráliával és Új-Zélanddal, Japánnal szabadkereskedelmi egyezményt kötött, és Kanadával, valamint Mexikóval is tárgyalásokat folytat. A CPTPP-hez való csatlakozás hatása azonban szerénynek ígérkezik: a brit kormány szerint a partnerség csökkenti az autókra, a szeszes italokra és a tejtermékekre kivetett vámokat, ami hosszú távon évente 1,8 milliárd fonttal (2,2 milliárd dollárral) fogja fellendíteni a gazdaságot, ám ez csupán 0,08 százalékkal gyarapítja a brit GDP-t.

Igaz, ez a szám növekedhet, ha több ország csatlakozik a paktumhoz. Mindez azonban nem zavarja a kabinetet, a kormány szerint ugyanis ez London legnagyobb kereskedelmi megállapodása a Brexit óta. A kereskedelmi övezet jelenleg mintegy 500 millió ember piacát fedi le, és a 11 tag együttesen a világ jövedelmének hozzávetőleg a 13 százalékát adja. Az Egyesült Királyság 21 hónapos tárgyalást követően az első európai ország lesz, amely csatlakozhat a paktumhoz.

Történelmi tettre készül III. Károly

Első, államfőként megtett külföldi útján III. Károly pénteken ellátogat a Hamburg központjában található Szent Miklós-templomba, ahol Frank-Walter Steinmeier német elnökkel együtt koszorút helyez el a II. világháborúban az angol bombázások áldozatává vált németek emlékére. A brit bombázások során a legnagyobb kárt nem a bombák okozták, hanem az általuk okozott tűzvész, amelyben óvatos becslések szerint legalább 34 ezer ember halt meg.