Ukrajna a BBC szerint megkapta a britektől a Storm Shadow (a Vihar Árnyéka) mintájú önállóan manőverező robotrepülőgépeket (cirkálórakétákat), amelyekből a légi indítású exportváltozat hatótávolsága fele a hazaiénak, azaz mintegy 250 kilométer. Ezek a viszonylag könnyű, sugárhajtású fegyverek csaknem féltonnás robbanófejükkel az ukrán hadsereg legnagyobb hatótávolságú és tűzerejű eszközei. Alkalmasak akár a Krími híd elleni eredményes támadásra is.
Fotó: Andrew Harker
Ugyancsak brit források szerint a London által megígért Challenger 2 mintájú nehéz harckocsik megérkeztek Ukrajnába. A Challenger 2-esek nagyjából hasonló tűzerővel majdnem kétszer olyan nehezek, mint az orosz tankok, lánctalpaik viszont keskenyebbek. Emiatt az ukránok vélhetően félnek ráengedni őket a télutói, tavaszi esőkben keletkezett sárra, a félelmetes raszputyicára. Ugyanez lehet a helyzet a szintén már Ukrajnában lévő német Leopard 2-esekkel (az első szállítmánnyal), amelyek ugyan valamivel könnyebbek az angol harckocsiknál, de azok is jóval 60 tonna feletti súlyúak. (Összevetésképpen: a T–72-esek 41-44, a T–80-asok 42,5, a T–90-esek 46, a T–14-es Armaták 55 tonnásak.)
Káosz a fronton
Délkelet-Ukrajnában a katonai helyzet nehezen áttekinthető. Mindkét fél titkolja valós pozícióit, veszteségeit, csapatai felszereltségét, folyik az információs hadviselés, a megtévesztés, a hamis hírek terjesztése. Philip Breedlove egykori nagyon magas rangú amerikai NATO-tábornok (SACEUR – az Európában állomásozó, NATO-alárendeltségű erők főparancsnoka 2013-tól 2016-ig) a Scripps Newsnak kijelentette: „Putyin úr hadereje csődöt mondott. De harcias kijelentései – ahogy mi katonák mondjuk, elrettentése – hatékonyan működnek.”
„Mi itt Nyugaton félünk egy ukrán katonai győzelemtől – mondta –, Oroszország vezető propagandistái egy héten négyszer-ötször emlékeztetnek bennünket arra, hogy mindez atomháborúba torkollhat.”
Kijev bejelentette, hogy küszöbön áll az általános ellentámadás, amelynek fő célja az oroszok által elfoglalt területek, a Krím félsziget és a négy, az orosz katonai erők által csak részben ellenőrzött délkelet-ukrajnai megye, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon visszafoglalása. A nagy kérdés, hogy megvan-e Ukrajnának és szövetségeseinek a katonai ereje ahhoz, hogy az ezúttal a védő előnyösebb pozíciójába kerülő, a Kelet-Ukrajna feletti légteret ellenőrző, rövidebb utánpótlási vonalú orosz hadsereget legyőzze, kiszorítsa a 2014 óta megszállt területekről.
Fehér asztal?
Még láthatóan nincs eldöntve, hogy Kijev kizárólag katonai úton szándékozik-e visszaszerezni a szuverenitást az elfoglalt területek felett. Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBOU) titkára szerint
„nagyon sok ország csatlakozott a kampányhoz, hogy Ukrajnát leültessék a tárgyalóasztalhoz – az oroszok által diktált feltételekkel”.
Ha Zelenszkij elnök a tárgyalások felvétele mellett dönt, „az csak Ukrajna feltételei mellett” történhet meg – húzta alá. Erre azonban nagyon kevés jelenleg az esély.
