A kereskedelmi bankok hitelkamatai és az EKB irányadó kamata közötti különbség történelmi csúcsra tágult, ami jócskán megnehezíti az EKB dolgát az csökkentésében.
Az euro short term rate (ESTR), vagyis az eurozóna bankjainak overnight irányadó kamata 10,5 bázisponttal marad el az EKB irányadó kamatának 3,75 százalékos szintjétől – ilyen nagy különbség 15 éve nem volt a két kamat között. Ez erős jele annak, hogy
a jegybank agresszív kamatemelései nem terjednek tova a bankrendszerben és a gazdaságban.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza és Isabel Schnabel, a jegybank németek által delegált igazgatósági tagja a közelmúltban egyaránt felhívta erre a figyelmet: akadozik a monetáris transzmisszió.
A dolog hátterében az áll, hogy a bankok úsznak a likviditásban. Az EKB adatai szerint április végén 4,1 ezer milliárd euró többletlikviditás mutatkozott az eurózóna bankrendszerében, ami csaknem 3 százalékos növekedés. Ez részben annak tudható be, hogy
az EKB arra ösztönözte tagállamainak kormányait, hogy ne nála parkoltassák a pénzeszközeiket,
részben pedig az elmúlt évek ultraalacsony finanszírozási költségei állnak a háttérben. Májusban a központi bank a nála elhelyezett betétekre az ESTR-nél 20 bázisponttal alacsonyabb kamatot fizet, így a Société Générale értékelése szerint a tagállamok kincstárai igyekeznek máshol parkoltatni a náluk lévő pénzállományt.
A fölös likviditás ellenére az európai bankok hitelezési tevékenysége erősen lefékeződött az első negyedévben. A Danske Bank elemzése szerint az ESTR és az EKB irányadó kamata közötti különbség az év második felében szűkülhet, mivel élénkül a hitelek iránti kereslet, a gazdasági szereplők elkezdik fizetni az ultraalacsony kamaton bár, de nagy volumenekben felvett hitelek kamatait, valamint az EKB is szigorítja kötvényvásárlási programját.
A piaci szereplők latolgatják azt is, hogy a jegybank mikor kezdheti el a kamatcsökkentéseit
az egyre csak fenyegető árnyékában – a legvalószínűbb szcenárió szerint erre már jövő márciusban sor kerülhet.
