Hét év után először találkozott Suzuki Sinicsi japán és Csu Kjung-ho dél-koreai pénzügyminiszter a dél-koreai Incshonban, ahol megállapodtak a konzultációk évi rendszerességű megtartásáról. A két tárcavezető azt is elárulta az újságíróknak, hogy Csu Kjung-ho az idén Tokióba látogat. Suzuki Sinicsi reményét fejezte ki, hogy a két ország folytatni tudja a pénzügyi párbeszédet, ami hozzájárulhat kapcsolatok javulásához.

Hosszú idő után találkozott Suzuki Sinicsi és Csu Kjung-ho.
Fotó: AFP / MTI

Dél-koreai kollégája szerint a felek együttműködhetnek a csúcstechnológiai iparágakban, például a félvezetők és az akkumulátorok területén. A politikus sürgette Tokiót, hogy minél előbb helyezze vissza Szöult a megbízható országokat tartalmazó fehér listára. A japán és a dél-koreai pénzügyminiszterek utoljára 2016 augusztusában találkoztak, ugyanis a két ország kapcsolatát az elmúlt években történelmi és kereskedelmi konfliktusok nehezítették – írja a Reuters.

A japán–koreai kereskedelmi háború

A japán birodalom 1910 és 1945 között megszállva tartotta Koreát, a hatóságaik pedig bordélyházakba kényszerítettek nőket, valamint munkára hurcoltak el nőket és férfiakat. Az áldozatok kárpótlása évek óta feszültséget okoz a két ország között, miközben Tokió és Szöul egyaránt Washington térségbeli szövetségesének számít. A dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-ban arra kötelezte a japán cégeket, például Mitsubishit és a Nippon Steelt, hogy fizessenek jóvátételt az egykori kényszermunkásoknak. 

Tizenöt dél-koreai nyert pert, de egyikük sem kapott kártérítést.

A szigetország válaszul közölte, hogy a kártérítés kérdését korábbi szerződések alapján rendezték, majd kisebb kereskedelmi háború kezdődött a két fél között. Japán 2019 óta korlátozta a kijelzők és félvezetők gyártásához szükséges kémiai alapanyagok dél-koreai exportját, valamint levetette Szöult a megbízható országokat tartalmazó fehér listáról. Ennek értelmében a japán cégeknek engedélyt kell kérniük Tokiótól, hogy alapanyagokat és termékeket szállítsanak Dél-Koreába, ennek az elbírálási ideje pedig három hónap is lehet.

Szöul válaszul panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez, valamint szintén kiviteli korlátozásokat vezetett be Japán ellen. A konzervatív dél-koreai elnök, Jun Szogjol tavaly májusban lépett hivatalba, és eltökélt célja, hogy javítsa a kapcsolataikat Japánnal. Ennek érdekében szeptemberben találkozott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel. Ez volt a két ország első csúcstalálkozóján 2019 óta. Az idén márciusban a szigetországba utazott, míg jövő héten a japán kormányfő látogat Dél-Koreába.

A japán és a dél-koreai tisztviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan tárgyaltak. A munkaügyi vita kapcsán végül Dél-Korea visszalépett: az áldozatokat Szöul kártalanítaná egy alapítványon keresztül, amihez a japán cégek is hozzájárulhatnának önkéntesen. Bár Washington örül, hogy két szövetségese elássa a csatabárdot, a még élő áldozatok nem támogatják a javaslatot és több tüntetést is szerveztek. Múlt héten Tokió közölte, hogy vissza akarja helyezni Dél-Koreát a fehér listára, ha ezzel a közvélemény is egyetért, ezért a kormány május végéig várja a nyilvános észrevételeket.

Leszenilisezte Joe Bident az észak-koreai Kim Dzsongun harcias húga

Megfeddte Joe Biden elnököt az észak-koreai diktátor befolyásos húga, amiért az Egyesült Államok fokozni kívánja a nukleáris elrettentést országával szemben, és ennyivel nem elégedett meg: meglehetősen tiszteletlen megjegyzést tett az amerikai politikus koráról. A 35 éves Kim Jodzsong hivatalos pozíciója szerint a Koreai Munkapárt propaganda- és agitációs részlegének az igazgatója, a napokban született washingtoni nyilatkozatra reagált.