A francia szakszervezetek hónapokon keresztül sztrájkokkal és tüntetések szervezésével harcoltak a nyugdíjreform ellen, és bár annak elfogadását nem sikerült megakadályozniuk, a tagságuk nagymértékben megnőtt az ellenállásnak köszönhetően.
A harcos CGT egyik vezetőségi tagja, Thomas Vacheron szerint több mint 30 ezer ember csatlakozott a szervezethez január óta, ami a legnagyobb növekedés az 1995-ös gördülő sztrájk óta, amellyel rákényszerítették az akkori konzervatív kormányt a nyugdíj- és társadalombiztosítási reform visszavonására. A mérsékeltebb CFDT, amely korábban hatszázezresnél valamival nagyobb tagsággal rendelkezett, és a CGT-vel harcolt a legnagyobb francia szakszervezet címéért,
az idén 32 ezer taggal bővült, ami 40 százalékkal haladja meg a tavalyit.
A szakszervezeti források szerint ráadásul egyre nő az érdeklődés az érdekvédelmi tagság iránt a fiatalabbak és a magánszektor alkalmazottai körében, akiket eddig kevésbé képviseltek. A CGT új tagjainak például több mint a 30 százaléka 35 évesnél fiatalabb, és 70 százalékát a magánszférában foglalkoztatják.
Mivel a nyugdíjreformot a fiatalok és az idősek, a köz- és a magánszektorban dolgozók is ellenzik, ezért hasznosnak találják a szakszervezetekhez való tartozást, a szakszervezetek vonzók
– fogalmazott Vacheron. Bár politológusok szerint a nyugdíjreform körüli ellentmondások elsősorban az elitellenes szélsőjobboldal számára jelentettek előnyt, a közvélemény-kutatások eredménye azt mutatja, hogy a szakszervezetek nincsenek messze lemaradva, nő a hitelességük és az irántuk érzett tisztelet, amiért egységbe vonták az ellenállást Emmanuel Macron elnök tervével szemben.
A szakszervezetek az alapokról építik újra magukat a toborzással is, nem csupán tiltakozásokkal
– állítja Michel Wieviorka szociológus. Az új vérre szükség is volt, mert az elmúlt évtizedben nagyrészt stagnált az érdekképviseleti szervek tagsága, a párizsi munkaügyi tárca adatai szerint alig több, mint a munkavállalók 10 százalékát tömörítették. Ez az egyik legalacsonyabb arány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 tagállamában, alig magasabb az Egyesült Államokénál.
A szakszervezetek hagyományosan mégis kiemelkedő szerepet játszanak a munkaügyi kapcsolatokban, a munkavállalók munkahelyi feltételeinek 98 százalékáról ők tárgyalnak, ami magasabb, mint az OECD szinte bármely más országában, annak ellenére, hogy a munka törvénykönyvének 2017-es módosítása némileg szabadabb pályát ad a munkaadóknak.
Az érdekvédelmi képviseletek megerősödése munkaügyi szakértők szerint elképzelhetővé teszi, hogy a hatalmi egyensúly a vállalatokon belül ismét a munkavállalók javára billen el.
A végkimenetel a Reuters összeállítása szerint attól függ, hogy a szakszervezeti vezetők képesek-e reagálni az újabb generációk aggodalmaira.