Kelet-Európa mellett Ázsiában is egyre nagyobb a geopolitikai feszültség. Japán, Dél-Korea és Tajvan az amerikaiakkal katonai szövetségben próbálják erősíteni védelmüket, válaszul a kínai, az észak-koreai és az orosz fenyegetésekre. Ezzel összhangban érkezett a csütörtöki bejelentés, hogy az Egyesült Államok dominálta a világ legerősebb katonai-védelmi szövetsége, jövőre összekötő irodát nyit Tokióban.
Fotó: Aojama Takasi / AFP
Miért fontos Japánnak az új NATO-iroda?
Japán célja, hogy a finn csatlakozással együtt már 31 országot tömörítő szövetséggel együtt segítse elő a térség békéjét és biztonságát. Az állam aggódik, hogy ha Kína megtámadná Tajvant, az európai országok nem sietnének az ő és az Egyesült Államok segítségére. A geopolitikai helyzet miatt ez a két ország ugyanis biztosan a háború részeseivé válna. A térséget Észak-Korea is fenyegeti, mivel továbbra is fejleszti a nukleáris fegyvereit és a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáit. Mellettük pedig az orosz nagyhatalmi törekvéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Éppen ezek miatt nem meglepő, hogy a világ számos országában fegyverkezési verseny kezdődött.
„Ez egy mód arra, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is szorosabbra fűzze a kapcsolatot a legfontosabb nem NATO-szövetségesével” – magyarázta Robert Dujarric nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó elemző, a Temple University japán campusának intézetvezetője. Dujarric kiemelte, hogy az irodán keresztül Japán elmagyarázhatná a NATO európai országainak, hogy a régiós biztonsági fenyegetések milyen hatással lehetnek az ázsiai–csendes-óceáni térségre és Európára.
Az új tokiói összekötő iroda a NATO első ázsiai irodája
és egyben a legújabb lesz az ENSZ New York-i székhelyén, a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél, valamint Ukrajnában, Grúziában, Bosznia-Hercegovinában, Kuvaitban és Moldovában található kirendeltségek sorában. Japán pedig a belgiumi nagykövetségén működő saját NATO-képviseletét önálló irodává alakítja át. Sőt, hamarosan bejelentik, hogy ki lesz az állam NATO-nagykövete.
Az elemző rámutatott, hogy
az összekötő iroda létesítése valóban erősíti a politikai és katonai kapcsolatokat a szövetség és Japán között, de szinte kizárható, hogy az ázsiai állam csatlakozásának előszele lenne.
Ebben a felállásban a szövetséges parancsnoki struktúrát nem integrálja a szigetállam, ugyanakkor szorosabb politikai kapcsolatot alakíthat ki a többi nemzettel, valamint számos előnyben részesül.
A csatlakozás azonban „amellett, hogy japán alkotmányos kérdéseket vetne fel, a szövetség teljes átszervezését és biztonsági megállapodások sorának újratárgyalását tenné szükségessé” – magyarázta Dujarric a South China Morning Postnak. Japán az amerikai erőkön kívül már így is közös hadgyakorlatra fogadta a német és a brit katonai egységeket az elmúlt években.
Fotó: Dél-koreai védelmi minisztérium / Getty Images
Kína reakciója
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön reagált a hírre. Elmondta, hogy aggodalommal figyelik a NATO „keleti terjeszkedését”, „a regionális béke és stabilitás lerombolására tett kísérleteket, valamint a blokkok közötti konfrontáció szorgalmazását”. Ning óva intett attól, hogy Ázsia geopolitikai csatatérré váljon, mivel „a kontinens az együttműködés és a fejlődés ígéretes földje”.
Kína szorosabbra fűzné a katonai kapcsolatait OroszországgalPeking és Moszkva együtt dolgoznának a globális biztonság megvalósításán – közölte a kínai védelmi minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy a két ország a jövőben is fog közös hadgyakorlatokat tartani. Kína emellett tagadja, hogy fegyverekkel látná el Oroszországot, illetve hozzátette, hogy az USA az, aki olajat önt az ukrajnai konfliktusra. |
