Az arab országokból és az Egyesült Államokból érkező megnövekedett mennyiség ellensúlyozta a keletről, Ázsiából és Oroszországból küldött, szinte lenullázódó volument – röviden így lehet összefoglalni az európai gázolajpiac helyzetét. A múlt év végén előre jelzett „kisebb, februári hiány” végül nem alakult ki – legalábbis az árak nem lőttek ki, és a benzinkutak ellátottságában sem volt fennakadás. Nagy kérdés, hogy a szélén tántorgó európai gazdaságok szükséglete csökkent, vagy a vártnál gyorsabban sikerült alternatív forrásokat találnia az öreg kontinensnek. A válasz valószínűleg nem fekete-fehér, de tény, hogy az energiapiac viszonylag gyorsan átrendeződött.
A feldolgozott termékek orosz importjának februárban bevezetett teljes tilalma miatt nem omlott össze a piac, pedig Európa addigi legnagyobb beszállítója esett ki.
A kormányok persze kénytelenek voltak cselekedni, hiszen harapófogóba kerültek: nem kockáztathatták, hogy veszélybe kerüljön a szinte az egész logisztikai láncban használt üzemanyag-ellátás.
Fókuszban az arab világ, és az Egyesült Államok
A Bloomberg a Vortexa adataira hivatkozva azt írja, hogy májusban napi 1,25 millió hordóra emelkedhetett az európai gázolajimport, ami négyhavi csúcsot jelent. Utoljára a februári orosz embargó előtti felhalmozás időszakában vásárolták ilyen intenzíven a gázolajat az európai országok.
A Szaúd-Arábiából érkező szállítmányok várhatóan elérik a napi 324 ezer hordós új csúcsot, míg az Egyesült Államokból érkező rakomány 2020 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrik.
Megpihenhet az OPEC
Szakértők konszenzusa alapján nem várható további termeléscsökkentés a kőolajtermelő országoktól júniusi ülésükön.
A Bloomberg News által megkérdezett 23 kereskedőből 17-en a mostani, tavasszal lecsökkentett mennyiség szinten tartására voksolhatnak. Elemzők szerint a mostani kínálati korlátok elégségesek ahhoz, hogy ne omoljon össze az olajár, így tehát a szervezet minden bizonnyal ennek fenntartásáról dönt június 3–4-én.
Egyedül – konkrétumok említése nélkül – a szaúdi energiaügyi miniszter mondta egy helyi konferencián a napokban, hogy a spekulánsok vigyázzanak, mert az olajkartell akár meg is lepheti a piacot. Habár az „állóvizet” rövid távra jelentősen felkavarta az OPEC utolsó, váratlan kitermeléscsökkentésről szóló döntésével, azóta a világgazdasági növekedéssel kapcsolatos félelmek gátat szabnak az olajár növekedésének. Ugyanakkor a kínai gazdaság váratlan felpörgése gyorsan kimerítheti a felhalmozott készleteket.
A szaúdi üzenetek ellenére szerintem az OPEC az áprilisi szintet hosszabbíthatja meg, és nem fog további csökkentésről dönteni. Maga a szervezet is azt valószínűsíti, hogy az év második felében jelentős hiány alakulhat ki
– foglalta össze véleményét Varga Tamás, a PVM Oil Associates Ltd. elemzője.
A Brent ára csütörtökön napközben alig állt 76 dollár fölött, ami már a legtöbb kitermelő ország számára megfelelő. Rijádot közben több nagy importőr azzal támadja, hogy akár a globális fellendülést is veszélyeztetheti az árak emelésével, Moszkva pedig a szankciók megtorlásaként termeléscsökkentést jelentett be, ám hogy a csapokat valóban elzárták volna, arra egyelőre semmi sem utal.
Mindenesetre az, hogy az olajminiszterek szokásos virtuális tanácskozás helyett személyesen ülnek össze, akár nagy bejelentésekre is utalhat – mondta Helima Croft, az RBC fő árustratégája.
Lekörözik a megújulók az olajat – már ami a befektetéseket illeti
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a zöldenergiára fordított kiadások idén meghaladják az olajszektor beruházásait – erre még eddig nem volt példa. Ugyanakkor még a 24 százalékos növekedés sem elég: további pluszforrások nélkül nem lehet elérni a globális klímacélokat.
Az IEA jelentése szerint ebben az évben rekordszámú, több mint 1700 milliárd dollárt fektetnek be különféle tisztaenergia-technológiákba, míg a fosszilistüzelőanyag-ellátásra és az energiatermelésre körülbelül 1000 milliárd dollárt fordítanak.
A megújulókra fordított források idén 24 százalékkal nőnek, míg a fosszilis tüzelőanyagokba történő fejlesztések 15 százalékkal bővülnek. A jelentés szerint ennek az éves befektetési szintnek nagyjából meg kell duplázódnia 2030-ig, csak így lehet 1,5 fokban korlátozni a globális felmelegedést.
