A hoppon maradt kötvénytulajdonosok után a Credit Suisse (CS) egyik nagybefektetője, a Katari Állami Vagyonalap (QIA) is jogi lépéseket fontolgat, ők a CS felvásárlása miatt alaphangon is legalább 330 millió dollárt buktak.
A Reuters értesülései szerint a QIA két jogi tanácsadó céget is megkeresett, hogy vizsgálják meg a jogorvoslati lehetőségeket. A 475 milliárd dollárt kezelő alap a hírügynökség számításai szerint legalább 330 milliót bukott, miután a svájci hatóságok döntése alapján a UBS felvásárolta a csőd szélén tántorgó CS-t.
Jogi kifogásokkal valószínűleg azzal kapcsolatban lehet élni, hogy a CS részvényeseinek nem állt módjukban szavazni az ominózus márciusi hétvégén puccsszerűen végrehajtott tranzakcióról. A Reuters forrásai szerint Svájcnak és Katarnak megállapodása van arról, hogy az egymás közötti vitás kérdéseket miként rendezzék, ebben szerepel a barátságosan szó.
Ennek tükrében meglehetősen barátságtalan lépés lenne, ha a katariak perelnének. Egyelőre persze erről nincs is szó, a jogi tanácsadók mandátuma a lehetőségek feltérképezésére szól.
Az arab befektetők felháborodása érthető: a QIA először a 2008-as pénzügyi válság idején sietett az egykor szebb napokat látott svájci bank megsegítésére.
A CS árfolyama azonban tovább esett a bankház szekrényeiből kidőlő csontvázak miatt, így az arab befektetők kénytelenek voltak a 2008-as invesztíció során kibocsátott kötvények kamatfizetéseivel vigasztalódni. A QIA ennek ellenére látott még fantáziát a CS-ben, az év elején a tulajdoni hányadát 7 százalék közelébe emelte, ezzel a második legnagyobb részvényes lett a szaúdiak kezén lévő 10 százalék után. Úgy tűnt, hogy a bank sorsa ezzel jobbra fordul; a tőkeerős arab vagyonalapok beszállásával új vagyonkezelési piacok nyílhatnak meg előtte.
Ha az arabok a per mellett döntenek, újabb nagy kaliberű játékos száll be a botrányos körülmények között végrehajtott felvásárlás elleni jogi akciókba. Az úgynevezett AT1 (additional tier 1 bonds) kategóriába tartozó kötvényeket a szabályozó hatóságok által előírt tőkemegfelelési követelmények miatt bocsátották ki még a pénzügyi válság idején.
A csaknem 17 milliárd értékű kötvények értékét azonban a svájci hatóságok a felvásárlás során nemes egyszerűséggel nullára írták le.
A történteket átfogó és erős felháborodás kísérte a pénzügyi világban, hiszen a kérdés arról szól, hogy egy bankmentés során a részvényesek járnak-e kevésbé rosszabbul vagy a hitelezők. Eddig nem volt kérdés, hogy az előbbiek. A svájciak döntése gyakorlatilag hazavágta az egész AT1-piacot, hiszen egy ilyen precedens után mindenki meggondolja ezek vásárlását.
A CS kisemmizett AT1-kötvénytulajdonosai közül nagyjából ezren indítottak már pereket.
A felvásárlás során minden CS-részvényes 22,48 részvénye után kapott egy UBS-papírt – így a CS-ben nagyjából 20 százalékkal részesedő arab alapok is – ezek szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A konfliktusnak messzire nyúló következményei is lehetnek.
Az arab befektetők eddig bíztak a hagyományosan őskonzervatív és titoktartó svájci bankrendszerben, amelynek nagy szüksége lenne az emelkedő olajárakon szépen meghízott állami vagyonalapok olajdollárjaira. Nem lenne meglepő, ha az alpesi ország más módon igyekezne kárpótolni a csalódott öbölbeli befektetőket, és ez szintén nehezen férne össze a korábban rigorózusan követett svájci értékekkel.
