Június 29-én, Brüsszelben kezdődik az EU-vezetők kétnapos csúcstalálkozója. A napirenden az orosz–ukrán háború, Ukrajna további támogatása, a gazdaságélénkítés, a védelmi kiadások, a migráció, valamint külkapcsolati kérdések szerepelnek. Brüsszel bővítené a már amúgy is bürokráciával terhelt, pénzfaló költségvetést, a tagállamok azonban várhatóan ódzkodnak majd többletforrásokat adni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök komolytalannak és vitára alkalmatlannak nevezte az uniós költségvetési javaslatot.
Brüsszel többször is kifejezte azon szándékát, hogy az eddigi 72 milliárd eurón túl további összegekkel támogassa Ukrajnát – ez a napirendi pontok legfontosabbjai közé tartozik, mint ahogy az Oroszország elleni további szankciók kérdése is.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter legutóbb az MCC által rendezett konferencián fejtette ki ez utóbbival kapcsolatban a magyar álláspontot: a világ túlnyomó többsége mihamarabb békét szeretne az oroszok és az ukránok között, Európa azonban nem tartozik ide, sőt az uniós országok versenyeznek az Egyesült Államokkal a Kijevnek nyújtott fegyverszállításokban. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy félő: a konfliktus globálissá válhat.
Orbán az EU költségvetési javaslatáról: komolytalan, vitára alkalmatlanA miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel úgy követel a tagállamoktól újabb forrást az emelkedő kamatok miatti hiány fedezetére az uniós költségvetésben, hogy közben a korábbi közös hitelfelvételből Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzt továbbra is visszatartja |
Migráció
Napirendre kerül a migráció kérdése is, az Európai Bizottság informálja az Európai Tanácsot a helyzetről. Magyarország és a V4-ek álláspontja világos a kérdésben. Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi országok pozsonyi csúcstalálkozóján fejtette ki, hogy a magyar álláspont változatlan:
ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EU ezt a lépést nem hajlandó megtenni. Orbán az Európai Bizottság által most felvázolt – a migrációval is foglalkozó – költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges. Magyarország várhatóan nem támogatja a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot – többek között azért, mert az még egy évet sem élt meg.
Az ukránok támogatásának mértékét az EU 50 milliárd euróra szeretné növelni, ez uniós szinten is kolosszális összeg.
(Brüsszel összesen 65 milliárd euró többletpénzt kért a különböző célokra.) Az sem összeegyeztethető a magyar állásponttal, hogy nagyobb összeget fordítanának a migránsok (be)fogadására, és a kritikák között szerepel az is, hogy az EU növelné a csúcsintézmények már így is magas kiadásait – túl sok pénzt emészt fel a bürokrácia.
Brüsszel pénzt kér
A hétéves uniós költségvetés a helyreállítási alappal kiegészítve több mint 2 ezermilliárd euró, ami meghaladja a tagállamok költségvetésének 2 százalékát. Ez az arány az elmúlt időszakban 1 százalék körül szokott lenni. Az előzetes értékelések szerint
a bizottság többletpénzkérési javaslatát az Európai Parlament még csak-csak jóváhagyja, a tagállamok esetében azonban ez kevésbé valószínű.
Ennek részben politikai okai vannak – lásd a V4-ek álláspontját a migrációval vagy a magyar álláspontot Ukrajna támogatásával kapcsolatban –, részben gazdasági tényezők is szerepet játszanak. A nettó befizető országok – például Németország – ugyanis maguk is súlyos gazdasági problémákkal küzdenek, nehéz elképzelni, hogy adófizetőik pénzéből Brüsszel befolyásnövelési kísérleteit finanszíroznák. Magyarország és Lengyelország eközben vitában áll Brüsszellel, a korábbi megegyezések alapján járó pénzeik egy részét visszatartják.
