Az alapélelmiszerek árának csökkentésére készül a román kormány, egyelőre azonban nem világos, hogy milyen intézkedés révén foganatosítanak egy hasonló intézkedést. Az ötlet a kormányfői teendőket június 15-étől ellátó, a koalíciós vetésforgó értelmében a miniszterelnöki székben a liberális Nicolae Ciucát váltó szociáldemokrata Marcel Ciolacu első kezdeményezései közé tartozik. Ciolacu az általa sürgető feladatnak nevezett árcsökkentést célzó mechanizmus kidolgozásáról már tárgyalt a kiskereskedelmi üzletláncokat tömörítő szövetség képviselőivel, és az üzleti szféra nyitottnak mutatkozott a lépésre.
A baloldali kormányfő szerint néhány alapélelmiszer ára csökkenni fog, és ez a mérséklődés nem helyez nyomást a romániai termelőkre. Ciolacu úgy véli, hogy a kormány több más intézkedése mellett a tervezett árcsökkentés is hozzájárul az lefaragásához és a vásárlóerő növeléséhez.
A kiszemelt alapélelmiszerek listáján szerepel a kenyér, a tej, a sajt, a hús, a tojás, a liszt, a kukoricadara, az olaj, a friss zöldségek és gyümölcsök.
Egyelőre nem tudni, milyen módszerrel lehet megvalósítani a várt árleszállítást, kiszivárgott információk alapján a bukaresti balliberális kormány arra készül, hogy felső határt szab az élelmiszeripari feldolgozók, valamint az üzletláncok által alkalmazott haszonkulcsnak.
Aggódó kisboltok
Az intézkedést korlátozott időtartamra, hat hónapra tervezik, és a haszonkulcsplafon eltérő lenne a feldolgozók, illetve a kereskedők esetén. A kormány illetékesei mindenesetre igyekeztek pontosítani, hogy nem a Magyarországon alkalmazott árplafonról lesz szó.
Ne hasonlítsák a magyarországi helyzethez, mert az más filozófia mentén történt. Mi nem árplafonra készülünk, hanem a haszonkulcs korlátozására bizonyos termékek esetén
– szögezte le Radu Oprea gazdasági miniszter.
A kormány szankciót is alkalmazna az árcsökkentés alól kibúvó piaci szereplőkkel szemben, amelyeket üzleti forgalmuk bizonyos százalékával egyenértékű bírsággal sújthatják. „Olyan megállapodást szeretnék, amelynek a hatálya az idei év végéig terjedne, akárcsak Franciaországban. Még nem dolgoztuk ki a mechanizmust, de én kevésbé szeretném rendelet útján szabályozni az árcsökkentést” – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem szeretnének felülről diktált, vagyis kormányrendelet alapján megszabott árcsökkentést az üzletláncok sem, amelyeknek a képviselői ama óhajukat fogalmazták meg, hogy az intézkedés önkéntes alapú legyen, és terjesszék ki a teljes termékláncra, azaz a termelőkre és a feldolgozókra is. Az áruházláncok emlékeztetnek, hogy „komolyságról” tettek tanúbizonyságot akkor is, amikor másfél hónappal ezelőtt – ugyancsak a kormánnyal kötött megegyezés alapján – leszállították a tej árát.
Az önkéntes megállapodás értelmében valamennyi nagy áruházlánc úgy döntött, hogy május elsejei hatállyal a legalább 20 százalékos árkedvezményt a feldolgozók és a kiskereskedők egyenlő arányban (legalább 10-10 százalékos árcsökkentést vállalva) osztják el egymás között.
Az ugyancsak hat hónapos időtartamra érvényes árleszállítás a literenként 7 lejnél (1 lej 74 forint) drágábban eladásra kínált hazai eredetű tej fogyasztói árának csökkentésére vonatkozik.
Eközben a romániai kiskereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az esetükben alkalmazott 30-35 százalékos árrés 10 vagy 15 százalékos lefaragása olyan veszteséget jelentene, amit nem tudnak megengedni maguknak. Azzal érvelnek, hogy miközben a termelői árakhoz képest akár 80 százalékos haszonkulccsal dolgozó hipermarketek gond nélkül képesek „benyelni” a nyereségük visszanyesését, az ő esetükben ez csődöt és boltbezárásokat eredményezne.
Tovább drágulnak az élelmiszerek
Mindenképpen indokolt lenne az élelmiszerár-csökkentés Romániában, mivel az éves infláció fokozatosan csökkent ugyan az elmúlt hónapokban, ám az élelmiszerek továbbra is jelentős mértékben drágultak. A legfrissebb, június közepén közölt statisztikai adatok szerint az áprilisi 11,23 százalékról májusban 10,64-ra csökkentek a fogyasztói árak az országban, ahol az élelmiszerek 18,73, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,15, a szolgáltatások 11,16 százalékkal drágultak az előző év azonos hónapjához képest. A cukor például 58,71 százalékkal került többe 2023 májusában, mint egy évvel korábban, a vaj 32,46, a margarin 31,39, a tojás 29,72, a sajt 28,94, a zöldségek 28,78, a burgonya pedig 25,54 százalékkal drágult az elmúlt 12 hónap során.
