Nem nőttek, de nem is csökkentek a fogyasztói árak az euróövezet egészében májusban – ezt mutatják a csütörtöki számok. Az éves mégis jelentősen apadt, mert egy évvel ezelőtt az euróövezetben már nagyon magasra szöktek az árak, és most azokhoz viszonyítunk. Ehhez a közgazdasági matematikához Magyarországon is hozzá kell szoknunk: számaik számunkra előrejelzés-értékűek, hiszen nálunk többhavi fáziseltolódással érte el a csúcsot tavaly az infláció. Az épp ma 25 éves Európai Központi Bankot (EKB) a matematikai javulás aligha győzi meg arról, hogy le kell állnia a kamatok emelésével, ami szintén fontos a számunkra is: ha az európai gazdaságot hűtik, a magyarnak sem lesz melege.
A tagállamok inflációs adatait már szerdán közölték, így nagy meglepetést az összesített euróövezeti számok nem hoztak, és nagyon nem is mozgatták meg az euró árfolyamát. Ami már korábban kiderült: az éves infláció nagyobbat csökkent, mint az elemzők várták, ami jó hír abból a szempontból, hogy a kisebb pénzromlás növeli a bérek vásárlóértékét, és esetleg hamarabb szakadhat vége a magas kamatok korszakának Európában.
Az Eurostat csütörtöki első becslése szerint májusban jottányit sem változott az átlagos fogyasztói ár az euróövezetben áprilishoz képest.
Az éves infláció mégis 7 százalékról 6,1 százalékra csökkent. Közgazdasági matematika: a 12 hónappal ezelőtti árakhoz mérjük az éves indexet, és ha akkor már magasak voltak az árak, akkor kisebb változást fog mutatni. Ezt nevezik bázishatásnak, és ezért van, hogy az inflációs hullámhegyeket egy évvel később hullámvölgy szokta követni – hacsak nincs olyan tényező, ami még akkor is tovább turbózza az árakat.
A bázishatás még tovább is működhet, hiszen az euróövezeti infláció tavaly július és október között 8,6-ről 10,6 százalékra gyorsult. (Magyarországon ehhez képest három hónappal később érte el a csúcsot az infláció, tehát a kedvező bázishatás is hasonló csúszással jelentkezik.)
A bázishatás azonban trükkös dolog, mert a hullámhegy után egy évvel még működik, utána azonban egyre kevésbé.
Ahhoz, hogy az infláció tartósan csökkenjen, egyéb segítő tényezőkre is szükség van.
Az egyszeri változásokon átlátni többek közt az segít a jegybankoknak, hogy a változékony energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginflációs indexekre koncentrálnak. Ebben a tekintetben is hoztak némi előrelépést a májusi számok, csakhogy sokkal kisebbet a fő indexeknél, jelezve, hogy az infláció még mindig messze az EKB 2 százalékos célja felett van. Az éves euróövezeti maginfláció májusban 5,3 százalékra csökkent az áprilisi 5,6-ről.
Forró nyár következik
A számokból Bert Colijn, az ING euróövezeti szenior közgazdásza azt olvasta ki, hogy forró nyár következik az EKB számára, sok fejtöréssel.
Meglepően pozitív fejlemény, hogy a szolgáltató szektorban a pandémia távoztával felpörgő kereslet ellenére is csökkent az éves árindex: 5,2-ről 5 százalékra. Csakhogy van egy nem elhanyagolható probléma a bérekkel.
A magas infláció az elmúlt egy évben csökkentette a bérek vásárlóértékét, és a kiskereskedelmi forgalom visszaeséséhez vezetett Európa jó részén. A munkavállalók erre a merőben szokatlan helyzetre azzal reagáltak, hogy tetemes béremeléseket követeltek idén, sikerrel. Ebben az is őket, s nem a munkaadókat támogatta, hogy továbbra sincs elég munkaerő, és a munkanélküliségi ráta az euróövezetben a márciusi 6,6-ről 6,5 százalékra csökkent áprilisban. Az első negyedévben 4,3 százalék volt a béregyezségekben kialkudott átlagos emelés, de az alkudozásoknak még koránt sincs vége.
Mindez nagyobb keresletet jelez, ami árnyomást generál, így az infláció alapvetően lassabban csökkenhet, mint enélkül, még akkor is, ha a következő hónapokban még tovább segíti a csökkenést a fent emlegetett bázishatás.
Az EKB már elkötelezte magát a júniusi újabb kamatemelés mellett, innentől azonban nagyon bizonytalanná válik, miképpen viselkedik majd a bank – véli Colijn. Az infláció csökkent, miközben az európai gazdasági mutatók kiábrándítók, amit az okozhat, hogy a korábbi kamatemelések hatásai gyorsan szétterülnek a gazdaságban.
Ez kétségkívül felbátorítja az EKB »galambjait«, de a magasabb béremelkedés a »héják« érveit erősíti. Ami biztos, Frankfurt számára forró nyár ígérkezik, ami az EKB kamatainak tetőzését illeti
– összegezte a közgazdász.
Mindezeket a tényezőket csütörtöki frankfurti beszédében Christine Lagarde, az EKB elnöke is megemlítette, a Colijn leírta dilemmát illetően azonban nem háríthatta el a bizonytalanságot. Lagarde szerint a kamatemelések működnek, de továbbra sincsen bizonyosság, hogy a mögöttes infláció elérte a csúcsot, a bértárgyalások a feszes európai munkaerőpiacon pedig további rizikót jelentenek – idézte a Reuters.
Az infláció túl magas, és ez túl sokáig így marad még… Ezért emeltük a valaha látott leggyorsabb ütemben a kamatainkat – és világossá tettük, hogy még mindig van feladatunk, hogy a kamatokat elég megszorító szintekre vigyük
– mondta az EKB feje. Beszéde környékén a hetek óta bukdácsoló euró a csökkenést mutató inflációs adatok ellenére visszaerősödött az 1,07-os szinten túlra a dollár ellenében.
