Az orosz olajkivitel csökkenése relatív. A számok azt mutatják, hogy a mennyiség valóban enyhén visszaesett, de továbbra is bőven a februári szint felett van. Az utolsó téli hónap végén jelentették be a termelés csökkentését, ennek azonban egyelőre semmi jele a piacon.
A négyheti átlagban szállított mennyiség (amelyben kiegyenlítődik a heti adatok ingadozása) a június 18-ig tartó időszakban napi 3,63 millió hordóra esett a korábbi periódusban mért 3,66 millióról. A mérséklődés tehát meglehetősen enyhe, 30 ezer hordó (négyheti átlagban).
Összességében tehát a februárinál 250 ezer hordóval több olajat exportált a Kreml a június 18-ig tartó időszakban.
Az orosz elnök a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon arról beszélt, hogy az ország olaj- és gázipara jó állapotban van. Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott, hogy
az olajtermelés nő, és az eladásaink is robusztusak.
A hangzatos felszólalásában arra nem tért ki, hogy a felszínre hozott mennyiség növekedése hogyan illeszkedik Moszkva termeléscsökkentésről szóló ígéretéhez.
A mostani minimális kitermeléscsökkentéssel együtt is rendkívül kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a vállalt 500 ezer hordós termeléscsökkentést Oroszország végrehajtotta volna.
A tengeri szállítások idén tapasztalt felpörgését Moszkva azzal magyarázza, hogy új vevőket keresett az eredetileg Európának szánt kőolajnak. Tény, hogy februárban 240 ezer hordó körül stabilizálódott a Barátság vezetéken történő szállítás, ez a mennyiség csak Magyarországot, Szlovákiát, és Csehországot látja el.
Az sem a szállítások további csökkentését vetíti előre, hogy május első hetében csúcsra járatták a finomítókat, ugyanis karbantartás miatt néhány egység korlátozottan működik majd a közeljövőben. Mindenesetre egyelőre a finomított termékek, így a benzin és a gázolaj exportja töretlenül emelkedik – írja a Bloomberg.
Kína kevesebbet vehet
A kínai állami olajóriás, a CNPC (China National Petroleum Corp.) csökkentette az ország idei olajkeresletére vonatkozó előrejelzését, ami nemcsak a globális gazdaság számára rossz hír, hanem az orosz olajexport-kilátásokat tekintve kimondottan kedvezőtlen fordulat, lévén az ázsiai óriás az orosz termékek egyik legnagyobb vásárlója, India mellett.
A valószínűsített keresletnövekedést 740 millió tonnára várják, ami 3,5 százalékos éves emelkedést valószínűsít, és nem éri el az eddig várt 5,1 százalék pluszt.
Vang Lining, a társaság vezető kutatója a frissített előrejelzést azzal magyarázta, hogy a vártnál kevésbé pörög fel a kínai gazdaság a Covid-zárlatok után. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az előrejelzett 540 millió tonna közel áll a 2020-as rekordbehozatalhoz. Ugyanakkor
a kereslet csúcsa 2030-ban várható.
A CNPC összességében arra számít, hogy a benzin iránti kereslet meghaladja a 2019-es rekordot, de a gázolaj- és a kerozinigény sem csökken 5 százaléknál jobban a Covid előttihez képest. A közlekedési üzemanyagok felhasználása 2025-ben tetőzhet, a dízel az akkori 177 millió tonnáról 2035-re 133 millió tonnára csökken, ugyanis addigra elkezdenek terjedni a hidrogénmeghajtású teherautók.
Gigabiznisz jöhet a gázpiacon
Az olasz Eni vásárolhatja meg az LNG-piacon is fontos szereplőnek számító Neptune Energy Groupot.
Az ügyet jól ismerő források szerint a vételár ötmilliárd dollár körül alakulhat.
Ha a Bloomberg értesülései beigazolódnak, az azt jelenti, hogy az Eni a TotalEnergies SE-t is legyőzte a cégért folyó küzdelemben. Végleges döntés azonban egyelőre nincs, de akár már a héten bejelenthetik a megállapodást – tették hozzá a források. Az értesülést az Eni nem kommentálta. A Neptune termelésének nagyjából háromnegyede földgáz, amit az Északi-Tengeren, Észak-Afrikában és Ázsiában termel ki. Emellett sok nyílt tengeri lelőhelye is van Norvégiában és Hollandiában, valamint az Egyesült Királysághoz tartozó vizeken.
