A szakértők jó része tévedett, ugyanis azt valószínűsítették, hogy a feldolgozott olajtermékek, így a gázolaj teljes európai importtilalma azonnal áremelkedést okoz az olajpiacon. Az irányadó benchmarkok enyhén valóban emelkedtek február 5-e óta, de ezt semmiképp sem lehet a szankciók újabb körével kiváltott hisztérikus reakciónak minősíteni. Pénteken napközben az északi-tengeri brent hordójáért 86 dollár körül kellett fizetni, míg az amerikai WTI könnyűolaj hordóját 79 dolláron mérték.
Orosz válasz az árplafonra
Kellemetlen helyzetbe került a Kreml az utóbbi időben, ha az olaj exportlehetőségeit nézzük. Miután Európába nem szállíthat, kelet felé fordult, és szorosabbra fűzte a kapcsolatát Indiával, valamint Kínával. Ám ezek az országok elsősorban az Ural típusú nyersolajat vásárolják, alacsony áron. Moszkva ugyanakkor egyelőre szállít nekik, mert valakinek értékesíteni akarja a felszínre hozott olajkészleteit, és a költségvetésnek is szüksége van minden bevételre a háború finanszírozásához. Ugyanakkor
a helyzet gyökeresen megváltozhat, miután Oroszország márciustól napi félmillió hordóval, azaz teljes termelésének 5 százalékával megvágja a felszínre hozott mennyiséget
– írja a Reuters. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy mostantól kezdve a teljes kitermelt mennyiséget fel tudják kínálni az olyan országok számára, amelyek nem az árplafon szerint vásárolják a nyersanyagot Oroszországtól.
A G7-ek, az és Ausztrália december 5-től nem köt biztosítást olyan hajók rakományára, amelyek hordónként 60 dollár feletti áron vásárolt olajat szállítanak, így gyakorlatilag ellehetetlenítik a fekete arany kereskedelmét, eladását.
A bejelentés időzítése sem lehetett véletlen: néhány nappal vagyunk az OPEC+ döntése után, amikor is a kitermelő országok nem változtattak a már korábban csökkentett kitermelési szintjükön. Azaz az orosz bejelentés könnyebben vezethet globális olajhiányhoz, így tehát nem csoda, hogy az olajár napon belül majd 3 dolláros árugrással reagált Novak szavaira.
Oroszország szerint az árplafon mechanizmusa beavatkozást jelent a piaci folyamatokba, és a nyugati országok romboló energiapolitikájának következő állomását jelenti
– összegzett a miniszterelnök-helyettesi teendőket is ellátó Novak.
Tartósan emelkedő trend jöhet
Elemzők korábban azt valószínűsítették, hogy gázolajhiány léphet fel Európa-szerte az orosz nélkül, ugyanakkor úgy tűnik, hogy India felismerte az üzleti lehetőséget, és nyomott áron felvásárolja az orosz nyersolajat, finomítja, majd a kész gázolajból jelentős mennyiséget küld Európába – piaci áron.
Rövid távon ez megoldás lehet, de most, Novak termeléscsökkentésre vonatkozó bejelentése után kérdéses, hogy meddig.
A recessziós kockázatok persze nem múltak el, legfeljebb halványodtak, ez továbbra is nyomás alatt tartja az olaj árát. Emellett a piacon továbbra is a kínai gazdaság felpörgésére számítanak, ami az olajkereslet élénkülését magával hozza. Ha ez így alakul, akkor várhatóan a kereskedőknek lesz igazuk, és májusra a brent ára eléri a hordónkénti 100 dollárt.
Ez mindenképp rossz hír lenne, ugyanis a sokat emlegetett amerikai autózási-nyaralási szezon a fogyasztás további felpörgését, így az ár emelkedését szokta magával hozni. Addig azonban még jó néhány fejlemény befolyásolja az árat.
Kína diktálhatja az ütemet
India mellett Kína is egyre több orosz olajat vásárol. A Sinopec, a PetroChina és a CNOOC ezt hivatalosan a kereslet felpörgésével magyarázza – írja a Bloomberg. Elsősorban az Ural típusú nyersanyagot vásárolják, de nem vetik meg az ESPO, azaz a Kelet-Szibériában termelt olajat sem.
Ha Kína felpörgeti a finomítóit, akkor szinte biztos, hogy Európát fogja soron ellátni
– reagált Daphne Ho, a Wood Mackenzie szektorelemzője. Véleményével több helyi szakértő is egyetért, hozzátéve, hogy a Sinopec eddig csak marginális szereplő volt az Ural és az ESPO vásárlói között. A változásra utal az Energy Aspects is: a héten arról írtak, hogy Kína napi 500 ezer hordóval, 2,2 millióra emelné orosz olajimportját. A hajókövetési adatok sem utalnak másra: a Crudemed és az NS Arctic Primorszk kikötőjében vette fel a rakományát, ahonnan általában Ural-szállítmányok indulnak. A Kpler szerint a vevő a PetroChina.
