Az elektromos autózásra váltással egyidejűleg az újrahasznosításban is előre kíván lépni az Európai Bizottság, amely beadta a vonatkozó szabálytervezetét – ennek sokan örültek, néhányan nagyon nem, a legtöbben azonban elvesztek a részletekben.
Fotó: Shutterstock
A kiindulópont az, hogy évente hatmillió autó ér az életciklusa végére az Európai Unióban. Ezekből sok a szemételepre kerül, vagy más régiókba, főleg Afrikába, ahol a leromlott állapotuk miatt rontják a biztonságot. Ráadásul annak dacára, hogy ezen járművek tartósabb használatra nem feltétlenül alkalmasak, az alkatrészeket talán lehetne újrahasznosítani belőlük, ám e lehetőségtől elesik az EU, amelynek jelentős a nyersanyagigénye és -hiánya, azaz dupla a pazarlás.
Digitális követőrendszer jöhet
Erre hívta fel a figyelmet az EB, amely be akarja tiltani a csotrogányok exportját,
új és digitális követőrendszert akar üzembe helyezni, hogy lekövesse az ilyen járműveket, emellett létrehozna egy követelményrendszert is,
hogy a körforgásos gazdaság elveinek megfelelve az kerüljön vissza a használatba, ami erre alkalmas.
Fotó: Shutterstock
Az elkövetkezendő években egyre több zérókibocsátású autó kerül a piacra, amelyhez értékes alapanyagokra lesz szükség. Az előterjesztésünk biztosítaná, hogy amennyi alapanyagot csak lehetséges, újra felhasználjunk, nagyban csökkentve az ökológiai lábnyomot
– nyilatkozta az illetékes EU-hivatalnok, Frans Timmermans.
Kell még néhány jóváhagyás
A legfőbb anyagok közé a műanyag, a fém és az alumínium tartozik, ezeket kéne leginkább Európában és a körforgásban tartani, ezáltal csökkenteni lehetne az mértékét is. A belső piacért felelős biztos, Thierry Breton szerint az új hozzáállással 22 ezer új munkahely is teremthető. Az EB becslése szerint ezáltal 2035-ig – amikorra az e-autókra átállást is tervezik –
1,8 milliárd eurónyi (682,9 milliárd forintnyi) löketet kaphatna az unió gazdasága, nem beszélve arról, hogy évente 12,3 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megspórolni ezzel.
Fotó: Shutterstock
A tervezet részletei szerint a gyártóknak könnyebbé kéne tenniük az életciklusuk végére érő járművek szétszerelését – ez konkrét használati útmutató elkészítését is jelenti –, az új autókban pedig legalább 25 százalékot kéne kiadniuk az újrahasznosított elemeknek.
Az EB nem állna meg ennyinél, idővel a személygépkocsikon túl a motorokra, a teherautókra és a buszokra is kiterjesztené a szabály érvényét. Ahhoz, hogy mindez jogerőre emelkedjen, az Európai Parlament, valamint a tagországok jóváhagyása is kell – ezek megszerzése viszont nem egyértelmű.
Azért vannak gondok az ötlettel
Akadnak ugyanis körmönfontan fogalmazó ellenzők, illetve olyanok, akik szerint az ördög a részletekben rejlik. Az aligha meglepő, hogy az autógyártókat képviselő nemzetközi szervezet, az ACEA szerint az EB csak duplikált már létező szabályozásokat, ez pedig csak összezavarja a piacot, hogy pontosan kinek, mi is a teendője.
Az is aggasztó, hogy a bizottság nem vizsgálta meg kellően az ilyen újrahasznosítandó elemek keresleti és kínálati egyensúlyát, valamint a szükséges technológiákat, mielőtt előállt az ambiciózus terveivel
– mondta Sigrid de Vries, az ACEA ügyvezető igazgatója.
A műanyagokkal foglalkozó szakértői szervezetnek, a Plastics Europe-nak pedig minőségi aggályai vannak, mondván, az autóiparban használt műanyagok a legmagasabb minőséget képviselik, emiatt viszont nem vagy csak igen nehezen újrahasznosíthatók, ami a kémiai újrahasznosítás felé tolná az ötletet és kérdésessé tenné az egész mechanizmus környezetbarátságát.
