Hétfőn, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt egy nappal eldőlhet, hogy Svédország rövid időn belül csatlakozhat-e az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, vagy nem. Svédország és Törökország vezetői ugyanis – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kezdeményezésére – találkoznak egymással, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek a diplomáciai patthelyzet áthidalására – számolt be a The Guardian.
A svédek még tavaly, az orosz–ukrán háború kitörése után nem sokkal adták be jelentkezésüket a NATO-hoz a finnekkel együtt. Helsinki április negyedike óta már a szervezet tagjának mondhatja magát, Stockholm csatlakozása azonban megrekedt, mivel ehhez minden tagország beleegyezésére szükség van, és Törökország egyelőre nem ratifikálta.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Litvánia fővárosában, Vilniusban ülnek tárgyalóasztalhoz, a NATO-csúcs előestéjén.
Egyes politikai elemzők úgy gondolják, hogy a Fehér Ház attól tart, a Kreml a Törökországgal való kapcsolatát próbálja felhasználni, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között. Az, hogy a csúcstalálkozó vége előtt lesz-e pozitív előrelépés a svéd tagsággal kapcsolatban, a Hürriyet szerint nagyban függ Erdogan döntésétől.
Éppen emiatt az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden megpróbálja arra ösztönözni a török elnököt, hogy hagyja jóvá Svédország kérelmét. Sajtóhírek szerint a két vezető még az utazás előtt telefonon beszélt egymással, és az egyeztetésen szóba került az F-16-os vadászgépek Törökországnak történő eladása is. A vadászrepülők ügye régóta húzódik. Bár mindkét ország NATO-tag, Washington a török–görög konfliktus miatt ódzkodott Ankara felfegyverzésétől, mivel Görögország is fontos partner számára.
A svéd csatlakozás elérése érdekében azonban Amerika részéről ez a legjobb adu, amit ajánlhat Erdogannak – írta meg az Ekethimerini. Az F-16-osok eladása már elég jó alku lehet Ankara számára azért cserébe, hogy ne blokkolja tovább Svédország csatlakozását. Ugyanakkor ennek elérése nem egyszerű feladat, Joe Biden nem dönthet róla saját hatáskörben, kongresszusi beleegyezés szükséges hozzá, amit az elnöknek még el is kell érnie.
A Bidennel folytatott telefonos egyeztetés után a török fél közleményt adott ki, amely szeirnt Erdogan elismerte, hogy Svédország megtett néhány lépést a helyes irányba azáltal, hogy megváltoztatta a terrorizmusellenes törvényt. De állításuk szerint a „terrorszervezetek” – a Törökországban betiltott kurdbarát csoportok, köztük a PKK és az YPG támogatói – továbbra is demonstrációkat tartanak Svédországban. „Ez semmissé teszi a megtett lépéseket” – áll a közleményben.
Teljes hátraarc: már Biden sem támogatja Ukrajna gyors NATO-csatlakozásátAz amerikai elnök szerint az ukrajnai háborúnak mindenképp véget kell érnie azelőtt, hogy az ország csatlakozna a szövetséghez. |
