Befuccsolt a délkelet-ukrajnai fronton bevetett Leopard páncélosok lengyelországi javításának terve – ami kihatással lehet délkeleten, az országrész-felszabadításra indított ukrán ellentámadásra is. Információink szerint a németeket a többi között az dühítette fel, hogy a lengyelek szemérmetlenül sokat számláztak volna ki a közös, de a hírek szerint alapvetően német forrásból finanszírozott vállalkozás keretében végzett munkáikért.
A kárfelmérésért (Schadensdiagnose), amiért a német katonai javítóműhelyek harckocsinként 12 ezer eurót kérnek, a lengyelek 100 ezer eurót követeltek volna – Boris Pistorius német védelmi miniszter és csapata ettől besokallt.
Amúgy sem olcsó mulatság a Leopardok bevetése. Egyetlen lövés a német gyártmányú Leopard 2 széria bármelyik harckocsijából mintegy 9 ezer euróba, azaz több mint hárommillió forintba kerül.
Maga a harckocsi is kategóriájában nemcsak a legjobbak, de a legdrágábbak közé tartozik. Darabára tíz–húszmillió dollár köré tehető (Leopard 2A6, A7). Európa legnagyobb Leopard-parkja Németországé, megközelítőleg 550 páncélossal (ennek egy része raktáron lévő, régebbi modell).
A görögöké a legnagyobb harckész tankflotta
A legnagyobb, bevethető kontingenssel viszont Görögország rendelkezik, de az ottani állomány a kevésbé korszerű Leopard 1A5-ösökön alapul. Ha a németek szállítják Magyarországnak a legkorszerűbbnek számító 44 darab Leopard 2A7HU modellt, Berlin után Budapestnek lesz Európa legkorszerűbb harckocsiállománya.
Ukrajnáról nincsenek pontos adatok, de keleti szomszédunk hamarosan Európa legerősebb páncélos hadseregével rendelkezhet.
Igaz, az ukránok zömében az Európában már korszerűtlennek tekintett, lecserélt, raktáron lévő és lényegesen gyengébb páncélzatú Leopard 1A5 harckocsit kapták, amelynek műszaki színvonala nagyjából a szovjet idők T-62-es tankjának felel meg.
De Ukrajna hozzájutott több tucatnyi Leopard 2A4-eshez (kevésbé korszerűek, de a Leopard 1-eshez mérten egy kategóriával feljebb sorolandók), továbbá a legkorszerűbb Leopard 2 A6-os, hosszabb csövű, lényegesen pontosabban lövő harckocsihoz is.
Karbantartás-igényesek a Leopardok
A Leopardok képezik a nyugati eszközökkel felszerelt ukrán páncélos erő gerincét. Együtt vetik harcba az amerikai Bradley többcélú (a harckocsikat védő gyalogságot szállító, de gyorstüzelő, 25mm-es gépágyúval, páncélelhárító rakétákkal felszerelt) harcjárművel.
A Leo-Bradley tandem néhány hetes délkelet-ukrajnai front-bevetéseinek a mérlege nem egyértelmű, de a várakozások alatt marad. Ez is magyarázhatja az amerikai kazettáslőszer-szállítások jóváhagyását Joe Biden elnök részéről.
Ám a többségükben kiváló minőségű nyugati páncélosok egyik legnagyobb gyengéje a jelentős és ugyancsak minőségi karbantartás-igény. Úgy tervezték őket még a világháború utáni években (például a Leopardokat Ferdinand Porsche mérnökei a múlt század ötvenes éveiben), hogy a Szovjetunió irányából, keletről Nyugat-Európába betörő páncélos ékeket tartóztassák fel, verjék szét – német földön. Azaz tervezésük szempontjait nyugat-európai körülményekhez, megfelelő, a harctérhez közeli műszaki-ipari háttérhez igazították.
Ez ma hátrány Ukrajnára nézve, amelyre a támadó oroszországi hadsereg ráerőltette a saját, jelentős mértékben a második világháború tapasztalataira épített harcmodorát. Azaz
a páncélos csatákat ma Délkelet-Ukrajna sáros-homokos-süppedős-mocsaras talaján, távol a karbantartási bázisoktól vívják meg.
Olyan terepen, amely kedvezőbb az egyszerűbb, átlagosan a nyugatiakénál 20-30 tonnával könnyebb, kisebb, de tűzerőben a nyugatiakkal legalábbis egyenértékű oroszországi páncélosoknak, zömében a T-72, T-80, T-90-es sorozatok altípusainak (amelyek viszont elektronikában jelentősen alulmaradnak a nyugatiakhoz mérten).
A délkelet-ukrajnai harcterek 100-200 kilométerre vannak az oroszországi javítóműhelyektől, viszont a nyugati típusokat szervizelő egységek ezerötszáz-kétezer kilométerre találhatók az önvédelmi, terület-visszaszerzési harcokat vívó ukrán harcoló csapatoktól.
Csak az biztos, hogy a szerelőműhely messze van
A Leopardok (és feltehetően más, német gyártmányú nehézfegyverzet) javítására az ukrán-lengyel határtól nem messze Lengyelországban terveztek felépíteni legalább egy nagy karbantartó-javítóbázist. Amiből, úgy tűnik fel, nem lesz semmi, mert a német–lengyel vállalkozásban részvevő német fél kiszállt a projektből.
Berlin álláspontja szerint a szervizelésre, javításra szoruló Leopard 2A5, A6-osokat a délkeleti frontról Lengyelországon át, mintegy 1500 kilométeres utat megtéve Litvániába, vagy a még messzebbre (csaknem 2000 kilométerre) lévő valamelyik németországi javítóbázisra viszik. Hogy miként tartják karban az ukrajnai Leopard flotta többségét alkotó Leopard 1A5-ösöket, még nem tudni, de állítólag folynak a német–lengyel tárgyalások.
Ukrajna köszönettel veszi a nyugati NATO-tagok harckocsi felajánlásait. Ami már idén márciusban beérkezett Ukrajnába: 14 darab Challenger-2 brit nehéz harckocsi. Hátránya: nem a szabvány NATO-lőszert használja és roppant nehéz. Bevetése jó talaj-, útviszonyokat feltételez.
Javíttatása, szervizelése még kérdéses. Emellett száznál jóval több Leopard 1A5 és Leopard 2 (A4, A5, A6) lehet a kijevi kormánycsapatoknál. Ezek egy részét Délkelet-Ukrajnában már bevetették. Amit a nyugati szövetségesek megígértek, de még nincsenek Ukrajnában: 31 darab Abrams M1 amerikai harckocsi.
